Mennének, de maradni kell

Kilátástalannak tűnik a jövő, hiszen a fiatal doktorok 60-70 százaléka a külföld felé kacsingat.

Nincs elegendő szakorvos a kórházakban, 1500-2000 fős a hiány - állítja Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke egy száz kórházra kiterjedő felmérés alapján. A hiányszakmák regionális eloszlása egyenetlen, jelentősek a különbségek a keleti és nyugati, az egyetemi és az azon kívüli régiók között. Kilátástalannak tűnik a jövő is, hiszen - a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzőjének felmérése szerint - a fiatal doktorok 60-70 százaléka a külföld felé kacsingat.

Az Egészségügyi Minisztérium lépett, az utánpótlást az egyetemekről kikerülő fiatalok szakorvosképzésének átalakításától reméli, hiszen ma már nem állnak sorban a határon túli magyar szakemberek, hogy pótolják a hiányt. Ijesztő emellett, hogy az orvoskar harmada nyugdíjaskorú. Ám a Magyar Rezidens Szövetségnek nem tetszik a tárca elképzelése, különösen azt sérelmezik, hogy a megszerzett szakvizsgát követően a fiatal doktoroknak még négy évig a kiképzőhelyen kellene gyógyítaniuk. Az orvosok elvándorlásának hátterében álló egyik fontos tényezőn, a munkakörülményeken az uniós forrásoktól remélt százmilliárdok pár év alatt talán javítanak, de a gazdasági válság miatt komolyabb jövedelememelésre egyelőre nem számíthatnak az orvosok.

Ha végre elfogadnák is a szellemi szabadfoglalkozású orvoslást - eszerint előre kidolgozott díjtétel alapján fizetnék a doktorokat, s ezzel elismerhetnék a minőségi munkát is -, annak gyakorlati alkalmazása éveket venne igénybe. Miközben az EU által deklarált szabad munkaerőmozgás elvét nem lehet megsérteni, Brüsszel is arra hívja fel a figyelmet: mégsem járja, hogy a szegény országokban kiképzett doktorok a gazdag államok jól felszerelt kórházaiba, jól fizetett állásokba vándorolnak. Az azonban nem vitás, hogy 130-150 ezer forintból nem tud családot alapítani a fiatal orvos, így aztán nemigen lehet elítélni a külföldi munkavállalásra irányuló törekvéseket. Ugyanakkor egy medikus orvostudományi egyetemi képzése 13-15 millióba kerül az adófizetőknek, erre jön a három-öt éves rezidensi idő, ez pedig további három-öt millió forint közpénzt emészt fel. Úgy is megfogalmazható: az évi 800 főnyi rezidens évi képzési költsége nyolcmilliárd forint.

Míg eddig az orvostudományi egyetemek felmérése alapján határozták meg a képzendők keretszámát, a szaktárca terve úgy módosítana ezen, hogy ezután a kórházak a szakmai szükségleteik alapján döntenének a rezidensek képzéséről - mondta Székely Tamás egészségügyi miniszter. S míg eddig az egyetemektől kapták a fizetésüket, ezután a kórházak folyósítanák azt, igaz, ugyanabból a költségvetési keretből. De amíg a rezidensnek - az előírt képzési terv szerint - más intézményben kell dolgoznia, a kórház helyettesítési pénzt kapna a munkáját elvégzők díjazására. Ugyanis a rezidens nemcsak tanul, de a szakorvosok mellett már gyógyító is.

Az új szisztéma célja, hogy a szakorvosjelölt rezidensek az egyetem befejeztével a valós álláslehetőségek figyelembevételével tényleges munkavállalói jogviszonyba kerüljenek, és a szakgyakorlati idő legnagyobb részét is a munkáltatójuknál töltsék - tette hozzá a miniszter. Ám már a szakorvossá képzés során előnyben részesítenék azokat az orvosokat, akik hiányszakmának minősülő szakterületen (háziorvos, laboros, röntgenorvos), vagy az orvoshiányos térségekben vállalnak munkát. Ez utóbbiak a közalkalmazotti alapilletményre annak további 50 százalékát kapnák meg. Végül azt is tervezné a szaktárca - bár erről még nincs végleges döntés -, hogy a szakvizsga megszerzése után a fiatal orvos négy évig a szakmát kezébe adó munkahelyen dolgozzon.