Mennyit ér az emberi élet?

Szabó Iréne publicisztikájában a különböző tudományterületek válaszait mutatja be arra a kérdésre nézve, hogy mennyit is ér egy ember élete.

Idézi Simonovits András matematikus-közgazdász akadémikus véleményét, aki szerint az élet értékével kapcsolatban két szélsőséges vélemény ismert: ezek egyike, hogy az emberi élet annyira fontos, hogy nincs is értéke, ezért mindent meg kell tenni védelme érdekében, azonban közgazdasági számításokkal mégiscsak mérik. A közgazdász arra a nézetre utal, miszerint az élet „közgazdasági értéke" azzal az összeggel egyenlő, amelyet a társadalom arra fordít, hogy megmentse egy ember életét. Azaz, ha tízezer ember egy év alatt 500 dollárt fizet azért, hogy a kockázatközösség egy tagja olyan egészségügyi ellátást kapjon, amely meghosszabbíthatja az életét, akkor ebben az esetben egy élet „statisztikai értéke" ötmillió dollár.

Egy másik módszer - a költség-haszon elemzés - szerint az élet ára a jövőbeli nettó keresetének és fogyasztási kiadásainak különbsége. Sokféle megközelítésből nem hiányoznak az erkölcsi és filozófiai elemek sem, amelyek egy része a közgazdászok számára éppoly elfogadhatatlan, mint például az, hogy a gazdag ember szava a társadalomban, illetve az egészségvédelemben többet nyomjon a latba, fontosabb legyen az élete a szegény emberénél.

A KSH statisztikus szakembere, Adorján Richárd doktori disszertációjában bemutatott modellszámításai alapján Magyarországon tíz évvel ezelőtt az emberi élet közgazdasági értéke 78 és 393 millió forint közötti intervallumban mozgott. Ez az érték nagyjából fele volt az USA-ban és az Angliában ugyanolyan szempontok alapján, ugyanakkor nyert eredményeknek. Öt évvel később Magyarországon a statisztikai emberi élet már 350-400 millió forintnak felelt meg. „Az emberi élet értékét azért kell pénzben meghatározni, hogy összevethetővé váljon egyéb tényezők értékével. Vagyis: mérlegeléskor össze lehessen hasonlítani más jellegű hasznokkal, s szembeállítani ezeknek a hasznoknak az eléréséhez szükséges költségekkel. Azt akarjuk meghatározni, hogy a társadalom tagjai hogyan értékelik saját életüket. Mennyi pénzt áldoznak az emberek a halál kockázatának csökkentésére."

Azonban Simonovits András hangsúlyos különbséget tesz a statisztikai egyén és az élő ember között, mondván, a kettő nem egyenlő egymással.