Menzák és iskolai büfék

Az iskolai menzakoszt sótartalom az ajánlott érték négy-kilencszerese, a kalciumbevitel a szükséges mennyiség felét sem éri el.

Kiegyensúlyozottabb, jobb a gyermek teljesítménye, hangulata, ha reggeli után megy iskolába. Gondoskodni kell tízórairól és uzsonnáról, de ügyelni kell arra is, hogy a gyerek ne maradjon meleg ebéd nélkül, mely általában az iskolai menzán oldható meg a legegyszerűbben. A megfelelő testi és szellemi fejlődés szempontjából az egészséges táplálkozás kiemelten fontos.

Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2006-2007-es felmérése szerint a menzák kínálata nem elég változatos, nem biztosítja a szükséges energia- és tápanyagtartalmat. A sótartalom az ajánlott érték négy-kilencszerese, a kalciumbevitel a szükséges mennyiség felét sem éri el. Ritkán kapnak a gyermekek az iskolai étkezés során zöldséget, gyümölcsöt, illetve halat, túl sok viszont a fehér kenyér, a tészta, a zsír és a cukor. A legtöbb konyha nem veszi figyelembe az életkori sajátosságokat sem, pedig a GKM-EÜM-FVM-SZMM együttes rendeletében korcsoportonként határozta meg az ajánlott napi energia- és tápanyagbevitel mennyiségét.

Az iskolai büfék kínálata folyamatosan bővül, már egyre több kioszkban kaphatók zöldségek, gyümölcsök, sovány húsos szendvicsek. Ez azért is fontos, mert a gyermekkori elhízás a világ fejlett országaiban népbetegségnek számít. A szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős része a gyermekkori elhízásra és túlsúlyra vezethető vissza. Az ÁNTSZ tavalyi felmérése szerint a magyarországi büfék 50-70 százaléka kínált csak egészséges választékot, és csupán a megyék 30 százalékában volt kiemelkedő ez az arány.