Mérhetetlen törvény

Január óta nevesítik a munkavédelmi törvényben a munkahelyi stresszt, mint egészségkárosító kockázati tényezőt.

Az új szabályozás szerint a munkaadóknak kilenc hónapja a tényezők között fel kell mérniük azt is, milyen kockázatot jelent a dolgozókat sújtó stressz, és megoldást kellene találniuk annak elhárítására. A jelenség depressziót, gyomorfekélyt, alvászavart, keringési, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat, ami nemcsak a dolgozónak, hanem foglalkoztatójának is problémát jelen. A munkából való kiesés ötven százalékáért a munkahelyi stressz okolható.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség januárban azt tervezte, hogy a munkavédelmi felügyelők és a munkavédelmi tanácsadó szolgálat munkatársai az első fél-egy évben felhívják a munkaadók figyelmét a jogszabályi változásokra, átadják a stresszel és megelőzésével kapcsolatos ismereteket. A főfelügyelőség szerint a még újnak számító törvényi változás elsősorban a munkaadók és munkavállalók szemléletváltását hivatott szolgálni, és mivel a szabályozásnak egy nem mérhető, nem számszerűsíthető jelenség a központi eleme, tapasztalatokról, eredményességről még korai beszélni.

Kiderült az is, hosszú távon bizonyítottan egészségkárosodást okozhat, a munkahelyi stressz önmagában mégsem olyan, a munkavédelmi törvényben megjelölt, az egészséget közvetlenül veszélyeztető tényező, amely miatt magas munkavédelmi bírságra kellene számítania a munkáltatónak. A Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő cég által készített legfrissebb felmérésből kiderül, minden harmadik magyar munkavállaló meg van győződve róla, hogy munkája károsan befolyásolja az egészségét.

Tanácsadással és több ellenőrzéssel, 25 százalékkal akarja csökkenteni a következő években a munkabalesetek számát az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). A hatóság a jövő évtől a balesetek bejelentési gyakorlatát is kontrollálja a cégeknél. A nemzeti munkavédelmi politikáról szóló előterjesztésben többek között ezek is szerepelnek, amely 2009-2012 között határozza meg a hazai munkavédelmi célkitűzéseket.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén egyetértés volt az oldalak között abban, hogy ez a szakanyag, illetve a Nemzeti stratégiai jelentés a szociális védelemről és társadalmi összetartozásról, mihamarabb kerüljön a parlament elé. Az OMMF olyan foglalkozás-egészségügyi központok létrehozását is szorgalmazza, ahol foglalkozás-orvostani szakorvos, illetve foglalkozás-egészségügyi ápoló mellett munkapszichológus, munkahigiénikus és munkabiztonsági szakember is dolgozik.