Mérlegen az innovációs alap

Az erős legitimáció dacára sem a jogszabályok, sem a szakpolitikai eszközök nem tükrözik az innováció kormányzati támogatását.

Miközben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap gazdaságra gyakorolt hatása kimutatható, pozitív és jelentős volt az elmúlt hat évben, az innováció kormányzati szintű támogatása nem egyértelmű. Ez az egyik fő megállapítása annak az értékelési tanulmánynak, amelyet az Ernst & Young és a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) megrendelésére a 2004. január 1.-2009. december 1-jéig terjedő időszakra.

Az értékelésből kiderül többek között, hogy leginkább a gépipar, az informatika, a gyógyszeripar és a biotechnológia profitált ebből a támogatási lehetőségből. A projektek szintjén vizsgálva a közvetlen azonnali hatásokat, a vállalati eseteknek 10-15 százalékánál van egyértelmű visszajelzés sikeres termékről vagy sikeres eljárásról, de a közvetett gazdasági hatások ennél lényegesen jelentősebbek, ebben szerepe van az egyéb támogatott szektoroknak - egyetemeknek, kutatóintézeteknek stb. - is - számolt be Borsi Balázs, a GKI kutatásvezetője a tapasztalataikról.

A vizsgált időszak során látványosan fejlődött az innovatív vállalatok és a kutatóműhelyek - egyetemek, főiskolák, intézetek - közötti együttműködés.

2004. január 1-jén széles körű szakmai és politikai támogatással jött létre a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Az alap erős legitimációját egyrészt a parlamenti pártok, a vállalkozói szektor, a felsőoktatási intézmények és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatása adta, másrészt az Európai Unió 2000 óta explicit módon is kifejezett törekvése az innováció támogatása és erősítése. Ugyanakkor az erős legitimáció dacára sem a stratégiai szintű jogszabályok, sem a szakpolitikai eszközök alkalmazása nem tükröznek megfelelő elkötelezettséget az innováció következetes kormányzati támogatására.