Méznek látszó szemét vehető a boltokban

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Egyértelműen látszik, hogy hazánkban nem működik megfelelően az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság.

Úgy tűnik, nemcsak az akarata, de a megfelelő módszere is hiányzik a hazai élelmiszer-biztonságot garantálni hivatott intézményrendszernek ahhoz, hogy ellássa feladatát. Mindezt azért állíthatjuk, mert azt követően, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) idén is közzétette szokásos évi mézvizsgálati eredményét, az agrártárca államtitkára, Süth Miklós által felügyelt, közpénz-milliárdokból működő élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság lényegében semmit sem tett - írja a Magyar Nemzet.

A korábbi tapasztalatokból kiindulva, mivel ez előre látható volt, az OMME eredményeinek figyelembevételével a lap az elmúlt hetekben ismét vásárolt különböző mézeket a boltokban, amelyeket több laboratóriumban megvizsgáltatott. Tekintettel arra, hogy az idei ellenőrzésük során a méhészek az úgynevezett HMF-értékek tekintetében találtak kirívó eltéréseket, most a mézek ezen adottságát vizsgálták meg.

A legkirívóbb eseteket a Tesco és a CBA áruházakban forgalmazott, az Apimel és a Natur-Sz Kft. mézei jelentik. Esetükben a méhészek korábbi vizsgálatai azt mutatták ki, hogy rendkívül magas a HMF-értékük, ami a termékek túlhevítéséból fakadhat, márpedig az előírtat jóval meghaladó HMF-értékkel bíró termék már nem is tekinthető méznek.

A magas HMF-érték esetében a magyar vásárló egészsége komoly veszélyben van, erről Süth Miklós államtitkár korábban így vélekedett: „a HMF magas koncentrációban rákot okozhat", ezért szigorú, kilónként legfeljebb 40 milligramm határérték vonatkozik rá. A magas HMF-érték ezen túlmenően gyakran mézhamisításra vagy a méz nem megfelelő kezelésére is utal - közölte Süth Miklós. Arra a kérdésre, hogy az OMME vizsgálatai nyomán milyen lépéseket tettek, Süth az MGSZH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságához irányította a lapot.

Ennek vezetője, Búza László arról számolt be, hogy egyetlen rossz paraméter alapján a szabályok szerint nem lehet kijelenteni, hogy hamis a méz, csak abban az esetben, ha a termékben olyan eltérést találnak, ami egyértelműen egészségkárosító hatású. A méhészek által korábban s a mostani vizsgálat során az Apimel és a Natur-Sz Kft. termékei esetében kimutatott, egyik esetben 200-as érték feletti HMF-érték ezt kimeríti.

Már a mézeken elvégeztetett minőségi ellenőrzés alapján is egyértelműen látszik, hogy hazánkban nem működik megfelelően az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. Nincs megfelelő ellenőrzési rendszer, amit a fentieken kívül az is jól jelez, hogy a gyártók és a forgalmazó üzletláncok egymásra mutogatnak. Miközben törvény mondja ki, hogy a forgalmazott termékért a kereskedő a felelős, a kereskedők kizárólag a gyártók által megrendelt vizsgálati eredményeket tudják felmutatni - írja a lap.