Mi a baj a mentőkkel?
Közzétéve: 2010. 08. 23. 07:48 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2010. 08. 23. 07:48 -
• 2 perc olvasás
A szakszerű, nagy tapasztalaton alapuló gyors döntés sokkalta fontosabb a milliárdos technikai beruházásnál.

Az Országos Mentőszolgálat az évtizede unos-untig felemlegetett 15 perces kiérkezési elvárást azért nem képes az esetek nem jelentéktelen részében teljesíteni, mert nincs mivel és nincs kivel – írja dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, a lapban megjelent korábbi, Számítógépes mentésirányítás című cikkre (augusztus 13.) reagálva.
Anno, úgy húsz évvel ezelőtt például Budapest mentését nappal csaknem kilencven gépkocsi és személyzete biztosította. Ma hatvan sincs. S közben igencsak felgyorsult a világ, a forgalom, az igények, de ez utóbbiról majd később.
Véleménye szerint be kell látni, a hazai viszonyokra figyelemmel a szakszerű, nagy tapasztalaton alapuló gyors döntés sokkalta fontosabb és biztonságosabb minden milliárdos technikai beruházásnál, aminek megint a beszállítók lesznek főként haszonélvezői. Nem a szoftveres algoritmusok alkalmazásán fog múlni, vajon kap-e időben segítséget a bajbajutott, amikor hiányzik a rendszerből több száz mentőautó, régiószerte nagyítóval sem találni tartalék gépkocsit, felszerelést, márpedig az igénybevétel rendkívüli, és így a meghibásodás eshetősége is nagyobb.
A mentés és betegszállítás erőszakos szétválasztása - amelyet szokás szerint gazdaságossági szempontokra hivatkozva erőltettek - pozitív eredménnyel nem járt, a hadrafoghatóságot viszont rontotta. A szakemberek egy részét elküldték, az egységes mentési standard szerint felszerelt gépkocsik leálltak, elveszett a sürgős szükség esetén bevethető háttértartalék. Az önálló mentés így fajlagosan lényegesen drágábbá vált.
Ugyanakkor egyre nő a mentőszállítások száma, újabb terhet jelentve a 15 percen belüli kiérkezés teljesíthetőségét tekintve. Sokkal szigorúbban kellene ellenőrizni a betegszállítások, a mentőszállítások indokoltságát is.
Dr. Éger István szerint az időbeni hozzájutás biztonságát tépázza az uniós kényszerből bevezetett 112-es hívószám ügye is. Míg a környező országokban teljesen természetes, hogy a mentő, tűzoltó, rendőr saját hívószámon riasztható - amint ez nálunk is sok évtizedes hagyomány, és a 112 csak mellesleg van, idehaza időnként kemény kampány indul mellette, felesleges zavart keltve a fejekben.
Végül, de nem utolsósorban: a nehéz körülmények ellenére a szakápolók és a magasan kvalifikált gépkocsivezetők havi nettó 70-80, orvosi jogosítványokkal felruházott, és a helyszínen teljes szakmai jogkörrel ténykedő, tapasztalt mentőtisztek pedig nettó százezer forintért vállalják a mindennapi kiemelt kockázatot értünk, biztonságunkért.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek