Mibe kerül nekünk a kórházi fertőzés?

A kórházi fertőzések áttételesen is növelik a kiadásokat, a műtéti komplikációk miatt romlik a működés költséghatékonysága.

Hosszú hónapok óta zajlik a vita az egészségügyi ellátással összefüggésben keletkező fertőzések gyakoriságáról és következményeiről, az adatok nyilvánosságra hozásáról. Laikusok által értelmezhető, részletes számok még mindig nem állnak rendelkezésre, az elérhető Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatok azonban egyértelműen jelentős növekedésről növekedésről tanúskodnak 2008-2015 között - írta a napi.hu.

Arról ugyanis pontos OEP-adatok tanúskodnak, hogy a magyar kórházak hány esetben kértek az elmúlt években vérmérgezés gyanúja miatt laboratóriumi vizsgálatot. (Ilyenkor a lázas állapotban levett vért tenyésztik steril körülmények között, hogy kimutassák az oxigént igénylő, aerob és az oxigént nem igénylő, anaerob baktériumokat. 2008-ban 2269 aerob és 1242 anaerob haemokultúra vizsgálatra került sor, azaz összesen 3511 esetben merült fel vérmérgezés klinikai gyanúja. A vizsgálatok száma ezt követően folyamatos növekedést mutatott, 2015-ben már 4696 aerob és 3390 anaerob haemokultúra vizsgálatra került sor, azaz összesen 8086 esetben merült fel vérmérgezés gyanúja, ez 8 év alatt 230 százalékos növekedés.

A műtét, sérülés utáni finanszírozási esetszámok az OEP adatai szerint 2008-2015 között 5901-ről 8054 -re nőttek. Szeptikémiát (azaz vérmérgezést) pedig 2008-ban 5796 esetben, 2015-ben viszont már több mint kétszer annyit, 12 117 esetben jelentettek.

Érdekesség, hogy a 18 év alattiaknál észlelt szeptikémia száma a 2008-as 1052-ről 2015-re 957-re csökkent, azaz a kórházi fertőzések számának feltételezett gyarapodása egyértelműen a felnőtt korosztályt érinti.

A magyar kórházakban észlelt fertőzések ellátásra fordított finanszírozás 2008-2015 között 3 milliárd forinttal nőtt, azaz lényegében csaknem megduplázódott.