Miből él a magyar orvos? | Weborvos

A harmadik legalacsonyabb diplomás átlagbér februárban az egészségügyé volt.

Körülbelül 100 ezer forinttal keresett kevesebbet 2011 novemberében egy egészségügyben dolgozó diplomás, mint azok a hasonló végzettségűek, akiket más területen foglalkoztattak - ez a KSH adata. A Fizetesek.hu Internetes bérfelméréséből az is kiderül, hogy az egyetemi végzettségűek közül a legmagasabb bért a pénzügyi, a humánerőforrás, illetve a logisztikai menedzseri pozícióban dolgozók kapják. E területeken 400-500 ezer forint körül van az átlagkereset. A harmadik legalacsonyabb diplomás átlagbér februárban az egészségügyé volt, ahol 261 ezer forint az átlagjövedelem. Náluk csak a tanítók, tanárok 195 ezer forintos és a művelődési központokban dolgozó diplomások átlagbére kevesebb, utóbbiaké 182 ezer forint.

Hogy miből él a magyar orvos, arról szinte senkinek nincs adata. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szervezetének elnöke szerint ahány terület, annyiféle módon próbálnak kiegészítő jövedelemhez jutni. A legrosszabb helyzetben az alapellátók vannak: az átlagos praxisra jutó havi 800 ezer-egymillió forintból kell fenntartani a rendelőt, megvásárolni a gyógyításhoz szükséges anyagokat, eszközöket, fizetni a körzeti ápolónő és az asszisztens bérét. Ezek után jó, ha a minimálbérnek megfelelő jövedelem marad az orvosnak.

A háziorvos a legkedveltebb üzemorvos a vállalatok körében, ezzel a munkával további 100-200 ezer forint havi bevétel szerezhető. Emellett vállalhatnak ügyeletet is.

A szakorvosok, ha betegágy mellett végzik a munkájukat, pótlékokkal, ügyeleti díjakkal akár 30-40 százalékkal is növelhetik bevételeiket, ám így is jóval 300 ezer forint alatt marad az az összeg, ami egy több szakvizsgás orvos borítékjába kerül. A jobb helyen (klinikákon, országos intézetekben) dolgozók esetenként gyógyszerpróbákból juthatnak további bevételhez. Hálapénzt ma már csak a manuális szakmák képviselői (sebészet, szülészet stb.), illetve azok kapnak, akik az orvostársadalom elitjéhez tartoznak. Ők azok, akik a legjobb képzést kapták, és lehetőséget arra, hogy speciális tudást szerezzenek.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az egyes szakmákban elvben a pótlékrendszer differenciálja a megszerezhető jövedelmet. Az orvosi bérek 30-40 százalékát ezek a pótlékok adják. Példaként említi a sürgősségi ellátást, itt az átlagos egészségügyi bér kétszeresét is megkaphatják az orvosok. Hasonlóan megduplázható a fizetés akkor is, ha valakinek hiányszakmából van vizsgája, és nem ragaszkodik feltétlenül az alkalmazotti léthez. Például a műtőben vállalkozóként dolgozó aneszteziológus havi 400 ezret is kaphat egy-egy kórházban, igaz ebből magának kell állnia a közterheket, így viszont már nem biztos, hogy marad annyi a zsebében, mint a mellette operáló és havonta körülbelül 200 ezerért foglalkoztatott sebésznek. Viszont a vállalkozásban dolgozó orvos szabad idejében akár több intézményben is vállalhat munkát.

Rácz Jenő szerint a hiányszakmák kedvezményezettjei a radiológusok, a daganatos szöveteket elemző patológusok, valamint a pszichiáterek is. Ezen szakmák gyógyítói nagyon is jó alkupozícióban vannak a kórházi főigazgatókkal szemben, néha az intézmény az erején felül is fizet nekik, mert, ha egyetlen ilyen szakorvos is hiányzik egy adott osztályra előírt létszámból, megvonják a működési engedélyt.

A kényszerhelyzetben kialkudott bér akár a két-háromszorosa is lehet az adott szakmában elérhető átlagjövedelmeknek. Nem ritka az sem, hogy az önként vállalt ügyeletért kétszeres díjat is kénytelen az intézmény fizetni, mert különben hétvégén és éjszaka bezárhatnának.