Miért nincsen pollenriadó? | Weborvos

A parlagfű ellen nehéz küzdeni, de éveken át tartó irtással megfékezhető a térhódítása - írja a Magyar Nemzet Nehéz bajok című cikkében.

A Kecskemét–Kiskőrös–Kiskunhalas és különösen a Kisvárda–Vásárosnamény–Mátészalka térségében élő allergiások számára rossz hír, hogy lakókörnyezetük a vörös zónában található, vagyis olyan helyen, ahol magas vagy nagyon magas a pollenkoncentráció - figyelmezetet Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettese, Páldy Anna. A főorvos asszony, aki egyben az OKI-ban működő aerobiológiai monitorozási osztály vezetője is, azt mondja, ez azt jelenti: egy köbméter levegőben akár száznál is több pollenszem található, s ez már olyan érték, amely minden erre érzékeny betegből tüneteket vált ki.

A hőség- és a szmogriadóhoz hasonló intézkedéseket rendkívül magas pollenkoncentráció esetén egyelőre nem rendelnek el, de a szakemberek gondolkodnak azon, milyen intézkedéseket lehetne ilyenkor foganatosítani. Mivel azonban sem a vízosztás, sem az autóforgalom korlátozása nem segít, alighanem csak a minél szélesebb körű tájékoztatás marad az eszközük. A pollenek számát nem befolyásolja a nagyvárosi vagy vidéki közeg, hatásukat azonban igen.

A szennyezett levegőjű településeken több a beteg, mivel a sérült nyálkahártyán megkapaszkodó gubacsszerű, tüskés pollenekről a rájuk ragadt kémiai anyagok bejutnak a szervezetbe, így felszívódnak az allergiát kiváltó fehérjerészecskék is. Immunrendszerünk erre sokféleképpen reagálhat, ám ma már legalább minden ötödik magyar számára valódi kínokat okoz a pollenek támadása.

Nékám Kristóf professzor a Budai Irgalmas Rendi Kórházban és a Budai Allergiaközpontban számos érintettel találkozik nap mint nap, sőt egyre többel. Az ismert orvos kifejti, az allergén anyagok közül valóban a parlagfű pollenje a legagresszívebb, de korántsem az egyetlen. Mint mondja, fontos, hogy tisztában legyünk azzal is, a penészgombától a tengerimalacig lakókörnyezetünkben, a zárt térben is számos irritációnak vagyunk kitéve. Az allergia átszövi mindennapjainkat, s ez így lenne akkor is, ha sikerülne az összes parlagfüvet kiirtani.

Ezzel együtt is a legfontosabb a parlagfűhelyzet javítása lenne, mert amit eddig tettünk, az Nékám professzor szavai szerint elégtelen. A növény jelenléte milliárdos kiadásokat okoz az egészségügynek és a mezőgazdaságnak egyaránt, az illetékesek eddig mégis elbeszéltek egymás mellett, munkájukat szervezetlenség jellemezte. A szakember úgy véli, ki kellene nevezni egy koordinátort, aki megfelelő jogokkal felruházva irányíthatná a mentesítést. Persze csak azt követően, hogy meghatároznák a pénzügyi forrásokat is, s biztosítanák a megfelelő számú munkást a feladat végrehajtásához. Nékám Kristóf szerint jellemző az is, hogy az allergiás időszakban mindenki erről a problémáról beszél, ősztől azonban mintha megfeledkeznének róla. Tapasztalható ez a kórházak, rendelőintézetek folyosóin is, a betegek ugyanis – hiába szenvednek évek óta – csak akkor keresik fel az orvost, amikor a tünetek előjönnek. Pedig a kezeléseket nyugalmi időszakban is folytatni kellene.