Mikrobiom: a betegség és egészség új kulcsa

Nem az emberé a testében fellelhető sejtek és gének többsége, az albérlők tömegét mégis csak napjainkban kezdik felfedezni.

William Hanage, a bostoni Harvard Egyetem járványkutató professzora tavaly nyáron a Nature hasábjain irányította a figyelmet arra, hogy az emberek beleiben honos apró élőlények együttesét alig néhány éve kutatják komolyan, de máris kiderült, hogy több betegség és állapot – köztük az elhízás, az autizmus, a cukorbetegség, a depresszió, sőt akár bizonyos típusú rosszindulatú daganatok – kialakulását befolyásolhatja. Pedig a kutatóknak egyelőre több a kérdésük, mint a válaszuk azzal a másfél–két kilónyi élőlénnyel kapcsolatban, amelyeket mindenki magában és magán hurcol – olvasható a hvg.hu oldalán.

A számok meghökkentőek. A mikrobák (mikroszkopikus apró élőlények) sejtjeiből tízszer annyi van az emberi testben, mint annak saját sejtjei, csak jóval kisebbek, ezért össztömegük a kétkilós határon belül marad. Az apróságoknak összesen 150-szer annyi génjük van, mint gazdájuknak, az embernek. Az emésztőrendszer 100 billió albérlőnek ad szállást. Az apró élőlények nagy többsége baktérium, melléjük gombák és a közvélemény által kevésbé ismert archeák (egyszerű egysejtűek) is felsorakoznak. Nagyjából egy százalékuk nem a bélrendszerben, hanem az emberi szervezet más helyein, például a bőrön lakik. A mikroba és a genom szó összevonásával mikrobiomként emlegetett élő tömeget egyes kutatók már egyenesen az emberi szervek közé sorolnák, mert mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is. Sőt akad olyan – vitatott – nézet is, a hologenom elmélete, amely szerint az evolúció eredményének nem is az emberi szervezetet, hanem az ember és a mikrobiom együttesét kellene tekinteni.