Milliárdos vita a HospInvesttel | Weborvos

A kisbeszállítók nagy valószínűséggel soha nem kapják meg kintlévőségüket a csődbe jutott kórház-üzemeltetőtől.

Évekig biztosan senki nem jut majd hozzá a pénzéhez azok közül, akiknek a HospInvest tartozik. A kisbeszállítók pedig nagy valószínűséggel soha nem kapják meg kintlévőségüket a csődbe jutott kórház-üzemeltetőtől – tájékoztat a Magyar Nemzet. A felszámoló a bejelentett hitelezői igények nagy részét nem fogadta el, de így is körülbelül ötmilliárd forintra tehető az az összeg, amelyet szerinte is jogosan követelnek a HospInvesttől. Ez tartalmazza a beszállítói tartozásokat, a különféle adó- és járulékelmaradásokat, a banki hiteleket, valamint kisebb összegű bértartozást - közölte Horváth Szilárd, a felszámolást végző TM-Line Kft. felszámolóbiztosa. Egyelőre azonban senki nem juthat pénzhez, a cég ugyanis fizetésképtelen, s szinte egyáltalán nincs értékesíthető vagyontárgya.

A felszámoló úgy látja, a könyvekben ugyan szerepelnek nagy értékű orvosi eszközök, amelyeket akár el is lehetne adni - igaz, jelentős összeg ebből sem folyna be -, ám szerinte ezt az önkormányzatok a saját követeléseikbe akarják beszámítani, így azokkal nem is tudtak elszámolni. Így azt várhatóan egy hosszú évekig tartó per fogja eldönteni, hogy valaha lesz-e még pénze a HospInvestnek, amelyből a felhalmozott tartozásának legalább egy részét kiegyenlítheti.

A bírósági ügy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellen indult. Azért, mert a biztosító utoljára májusban utalta a betegellátás után járó finanszírozást a cégnek. A pénz három hónappal az elvégzett munka után érkezik, így ez az utalás a februári gyógyító munka ellenértéke volt, s abból is levontak 200 millió forintnyi, korábban felvett működési előleget. A márciusi és az áprilisi munkáért - amit még szintén a HospInvest végzett el - egyetlen forint finanszírozást sem kapott, a pénzt ugyanis már az új üzemeltetőnek utalta az OEP. Azért, mert úgy ítélte meg, hogy amikor a HospInvest átvette a kórházak működtetését, a három hónapos csúszás miatt olyan időszak után is megkapta a finanszírozást, amikor még nem ő, hanem az önkormányzat működtette az intézményeket. Csakhogy Horváth Szilárd úgy látja, az OEP-nek nincs igaza.

A jogszabály ugyanis kimondja: az elvégzett munka ellenértékét ki kell fizetni, az más kérdés, hogy a felek - ez esetben az önkormányzatok és a HospInvest - maguk között eldönthetik, hogy kit illet a pénz. A felszámoló szerint korábban is a helyhatóságok és a HospInvest közös döntése volt, hogy a cég úgy vette át az eladósodott fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy a korábbi időszak után járó kéthavi OEP-finanszírozást is megkapta. De ez Horváth Szilárd szerint nem jelenti azt, hogy ezt automatikusan vissza lehet venni. Ráadásul szerinte az OEP jogtalanul vonta le az utolsó, májusban utalt finanszírozásból a 200 millió forintos működési előleget, mert a felszámolás alatt álló cégtől csak a felszámolás keretében lehet követelést érvényesíteni.

Információk szerint a felszámoló Székely Tamás egészségügyi miniszterrel is tárgyalt erről a kérdésről, a tárcavezető azonban hajthatatlan volt, nem járult hozzá, hogy az OEP kifizesse a szóban forgó kéthavi finanszírozást. Információk szerint ebben közrejátszhatott az is, hogy a miniszter esetleges politikai támadásoktól tart, amelyekben azzal vádolhatnák, hogy jogtalanul utalt pénzt a jó politikai kapcsolatokkal hírbe hozott HospInvestnek. Ha a cég meg is nyerné az OEP ellen indított pert, a várhatóan befolyó egymilliárd forint körüli összeg sem lenne elegendő arra, hogy minden tartozását kifizesse.

- A követelők sorában hátul álló kisbeszállítók nagy valószínűséggel soha nem jutnak hozzá a pénzükhöz - ismerte el Horváth Szilárd. A felszámolóhoz egyébként több milliárd forintnyi további követelést is bejelentettek, ám ezek jogosságát nem ismerte el. Ezek az ügyek valószínűleg bíróságra kerülnek. Ezek egy része az önkormányzatok és a HospInvest között kölcsönösen fennálló elszámolatlan tételekre vonatkozik.

- Gyöngyös önkormányzata például több jogcímen jelentett be igényt a felszámolónak - közölte egy korábbi nyilatkozatában Végh Attila alpolgármester. Kötbérkövetelésként 257 millió forintra tart igényt a város és 227 millióra értékcsökkenés miatti vagyonvesztés címén. A kötbérkövetelés jogosságát második nekifutásra elismerte a felszámoló. Aki ugyanakkor ingó vagyon visszaadására hívta fel az önkormányzatot, s ezt pénzben kérte megfizetni. Szerinte ugyanis a cég olyan fejlesztéseket hajtott végre az intézményeken, amelyeket „váláskor" a helyhatóságnak legalább részben meg kellene térítenie. A város álláspontja szerint viszont a felszámoló a 286 millió forintos követelés jogalapját nem közölte megfelelően, és nem támasztotta alá értékelhető, részletező kimutatással sem, ezért a város ezt nem ismeri el. A kéthavi OEP-finanszírozás kapcsán - amelyet már nem a HospInvestnek, hanem az új üzemeltetőnek utaltak - Végh Attila úgy fogalmazott: ez egyelőre a felszámoló és az egészségbiztosítási pénztár ügye. Ha a bíróságon olyan döntés születik, hogy a HospInvestet illette volna meg a pénz, akkor az OEP-nek kell eldöntenie, hogy ezt „büntetésként ráterheli-e az amúgy is szegény kórházra".