Minőségi élet százhúsz évig?

Húsz évre garantálják a köldökzsinórvér sérülésmentes raktározását, ami egy 40 kilós embernek elegendő őssejtet tartalmaz.

A közelmúltban kaposvári és budapesti helyszíneken kirobbant őssejtbotrányt követően különösen aktuális volt a Pécsi Tudományegyetemen kedden este rendezett kerekasztal-beszélgetés. A vitaindító előadást dr. Czeizel Endre címzetes egyetemi tanár tartotta, aki ezúttal mindent elmondott, amit az őssejtekről tudni lehet.

A genetikus kifejtette: korábban úgy hitték, hogy az embrió fejlődésének első tizenöt napja során minden őssejt specializálódik, mára azonban kiderült: ez nem így van. Bizonyos részük megmarad, és nagy mennyiségben megtalálható például a tejfogakban, a zsírszövetben, a csontvelőben, sőt, a keringő vérben is. Ezek már öregebbek, rosszabb az immunológiai elfogadásuk és jóval kevesebb vérképző sejtre elegendők, mint a köldökzsinór vérből nyert fiatal testvéreik, de legalább annak a korosztálynak is megvannak, akinek az utóbbi elraktározására esélyük sem volt.

Czeizel ennek kapcsán elmondta: az a 350-400 ezer forint, amennyibe egy csecsemő köldökzsinórvérének kinyerése és raktározása kerül, pompás befektetés. Ugyan ma csak 20 évre garantálják a sérülésmentes raktározását, és egy 40 kilós embernek elegendő őssejtet tartalmaz, szaporításuk 1-2 éven belül megoldható lesz.

Franciaországban, aki nem teteti el gyermekének, egy a vérbankhoz hasonló közösségi őssejtbankba adhatja kicsinye köldökzsinórvérét. Azokban az országokban, ahol ma megengedett az őssejtterápia, a daganatos és genetikai betegségek kezelésére használják, illetve a sugár- és kemoterápiás kezeléseket követően. A jövőbeni remények között az egyes típusú cukorbetegség és az infarktus leküzdése is szerepel.

Czeizel szerint az őssejtterápia egyik fontos jövőbeni felhasználási lehetősége, hogy az ember saját őssejtjeiből speciális sejteket lehet előállítani, és az elpusztultakat vagy működésképteleneket pótolni velük. A tudomány mai állása szerint a 200-féle emberi sejtből 24-et már képesek vagyunk mesterségesen előállítani, ez az arány minden bizonnyal tovább javul a jövőben. Az igazán vérmes remények alapján pedig rövidesen arra is képes lesz az orvoslás, hogy az öregkorra megkopott szerveket fiatalosan működőkre cserélhessük, így akinek erre lehetősége lesz, a génjeibe kódolt legfeljebb 120 évet minőségi módon élheti le.

Czeizel ugyanakkor rámutatott: azoknak az őssejtkezeléseknek a haszna, amelyekre ma egyebek mellett Ukrajnában vagy Kínában van lehetőség, legalábbis kérdéses. Ugyanakkor rendkívül költségesek, és legalább két halálesetet már bizonyíthatóan okoztak.