Mire hat a második agy?

Az ember második agya ugyanolyan, mint a koponyában elhelyezkedő első: emlékezik, tanul, irányítja a viselkedést.

Idegsejtek hálózata alkotja, amelyben a kommunikáció többtucatnyi fajta ingerületátvivő molekula révén történik. Mivel ezek az ingerületátvivők ugyanazok, mint a feji agy esetén, a termelésüket módosító szerek mindkét agy működését alapvetően befolyásolják. Ma már az is felvetődött, hogy a hangulatot, az érzelmi és kedélyállapotot megváltoztató szerek valójában ezen a másik agyon fejtik ki a hatásukat.

A második agy felfedezése, mint minden, a régi rendszert felborító újdonság, megrázta a tudósközösséget. Dr. Michael Gershon New York-i anatómus- és sejtbiológus-professzor tíz éve megjelent Second Brain című könyvében leírja, milyen nehezen sikerült elfogadtatnia, hogy az agyi ingerületátvitelben fontos szerepet betöltő szerotonin megtalálható a bélben is. E felfedezés óta eltelt két évtizedben újabb és újabb ingerületátvivő anyagokat fedeztek fel az agyban, amelyeket rendre megtaláltak a bélben is. A bélfal izomrétegei között idegsejtek hálózata található, a nyelőcsőtől kezdve egészen a végbélig, és ennek a hasi agynak a működése nincs alárendelve a másiknak. Az egységként működő tengely létét a hétköznapi tapasztalatok is alátámasztják, és nem csak arról van szó, hogy ha valaki izgul, egyben hasmenése is van, vagy a stressz „gyomorideggel" járhat együtt, de a betegségek is egyformán megjelennek mindkét agyban.

A Parkinson-kórt a bél idegsejtjein hamarabb lehet diagnosztizálni, mint a fejben, az Alzheimer-kór elváltozásai a bélagyat ugyanúgy érintik; mindkét betegségnek krónikus székrekedés a hasi velejárója. A cukorbetegség idegsejteket pusztító hatása a bélben is jelentkezik, és a hasi agy idegsejtjei ugyanúgy függővé válnak, ezért sújtja a morfinistákat lelassult bélműködés. A feji agyra ható gyógyszerek a hasi agy működését is megváltoztatják, és mivel a hangulati állapotot szabályozó egyik molekula, a szerotonin 90 százalékban a bélben és csak 10 százalékban a fejben termelődik, az is elképzelhető, hogy az antidepresszánsok valójában a bélben fejtik ki hatásukat.

A dr. Gershon felfedezése nyomán megszülető új tudományág, a neurogasztroenterológia a gyomor-bélrendszer és az idegrendszer összefüggéseivel foglalkozik. Nem azt vizsgálja, mi van előbb, az idegesség és ennek nyomán a hasmenés, vagy a bélizmok feszülése és ennek következtében a szorongás, hanem azt mondja, hogy a testi és lelki működések nem választhatók szét.