Misszió előtt és után is egészségesnek kell maradni

A katonák 74 százaléka fontosnak tartja, hogy pszichológiai felkészítést kapjanak a külszolgálati missziókba készülők.

A Magyar Honvédség külszolgálatra készülő katonái közül öt év alatt 11 600-an pszichológiai felkészítésen, 2500-an pedig pszichológiai visszaillesztési tréningen vettek részt. A katona-egészségügy szerves részévé vált pszichológiai támogatás gyakorlata egyre hangsúlyosabb, amit alapvetően az indokol, hogy a magyar katonák közül egyre többen szolgálnak hadműveleti területen.

A missziók megannyi stresszforrást rejtenek magukban; ilyen a családtól való távollét, a megszokott szociális közeg nélkülözése, a monotónia, a krízishelyzetek kezelése, no és persze a bezártság. A nyugati hadseregekben nincsenek a stresszkezelésnek bevált módszerei, inkább az utógondozásra fektetik a hangsúlyt.
A Honvéd Egészségügyi Központ három, pszichológiai munkát végző osztályának húsz szakembere már egy évtizede „lelki támasza" a külszolgálatot vállalóknak. Aki közelről szerzett tapasztalatot erről a szolgálatról, az pontosan tudja, nem babra megy a játék. A Magyar Honvédség katonái az amerikaiakhoz képest olyan szempontból szerencsések, hogy a missziós idejük nem egy, hanem „mindössze" fél év.

Vajon fel lehet-e készíteni őket mindarra, ami hadműveleti területen vár rájuk, és meg lehet-e tanítani őket a harctéri stressz kezelésére? - Mindenre nem, de sok mindenre igen - mondja Szilágyi Zsuzsanna orvos ezredes. A 2005 óta működő standard rendszer ugyan a misszióba készülő katonák számára kötelező felkészítést ad, de csodákra nem képes, jóllehet egy igen szigorú szűrés előzi meg, amelynek középpontjában a pszichés terhelhetőség szerepel. E megmérettetés módszerét a NATO egészségügyi tanácsa is jóváhagyta. A célja, hogy az alkalmasak közül a még alkalmasabbak és a legrátermettebbek választódjanak ki. Ezt követi a katona féléves szakmai felkészítése, amelynek 30 órás eleme a pszichés „kiképzés", de ugyanennyi időt szánnak a hazatérő katona - tesztekkel és interjúkkal fűszerezett pszichológiai szűrését követő - visszaillesztési tréningen való részvételére. Ez a negyedik eleme a pszichés gondozásnak.

A Honvéd Egészségügyi Központ preventív igazgatója elmondta, hogy az afganisztáni magyar misszióban először akkor járt pszichológus, amikor az előző állomány tragikus tűzszerészhalálesetei történtek. Jelenleg a honvédség főpszichológusa, Tarnóczi Richárd pszichológus ezredes vigyázza a táborlakók „álmát" és azon dolgozik, hogy minden váltóállománnyal a lelkész mellett ott legyen a pszichológus is. Ha minden igaz, a korábban már létrehozott csapatpszichológusi hálózat új tartalommal és formában életre fog kelni.

A felkészítésben részt vevő egészségpszichológiai osztály vezetője, Kovács Péter pszichológus alezredes elmondta, hogy hat emberével tavaly hét helyszínen 19 alkalommal több mint 2300 katona felkészítését végezte el. A minőségbiztosítási kérdőívek értékeléséből kiderült: a katonák 74 százaléka fontosnak tartja, hogy pszichológiai felkészítést kapjanak a külszolgálati missziókba készülők. A tréningeket 25 százalékban nagyon jónak, 44 százalékban pedig jónak minősítették. A felkészítések során elhangzottakat 35 százalékban jól alkalmazhatónak értékelték, további 40 százalékuk hasznosnak nevezte.

A magyar katonáknak a visszaillesztési tréningeket először közvetlenül a hazaérkezés után tartják a pszichológusok, amikor a misszióhoz kapcsolódó, még differenciálatlan élményeket a tréning során fel lehet dolgozni. Az esetleges feldolgozási nehézségre utaló tünetek azonban késleltetetten, az eseményt követő „leeresztési fázisban" jelennek meg. Ezért a missziós szolgálatot követően 4 és 12 héttel ismét 10-10 órában foglalkoznak az állománnyal.