Módosul a (gyógyszer)közbeszerzés

Valószínűleg a parlament őszi ülésszakán kerül a képviselők asztalára az új közbeszerzési törvény tervezete.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár régóta hirdet központi közbeszerzést bizonyos medicinákra, az úgynevezett tételes elszámolás alá eső gyógyszerekre. Hasonló munkába kezdett 2012-ben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jogelődje, a GYEMSZI is. E szervezet több körben több tucat hatóanyagra írt ki központi közbeszerzést a kórházak részbeni gyógyszerellátása érdekében. A legtöbb eljárás során termékenként – legyen szó akár az OEP-ről, akár az ÁEEK-ról – egy nyertest preferálnak a kiírók. Nem véletlenül, hiszen a biztos, nagy piacért cserébe a lehető legkedvezőbb árat várják el –, s reményeikben nem is csalatkoznak.

Gondot okoz azonban, fűzi a fentiekhez Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója, hogy amit ily módon nyerünk a vámon, könnyen elveszíthetjük a réven. Magyarán: ellátásbiztonsági szempontból lehet, hogy nem ez a legüdvözítőbb megoldás. Amikor ugyanis az állam egyetlen nyertessel szerződik, a többi gyártó és forgalmazó lényegében kiszorul a piacról.

Az új közbeszerzési törvény tervezete hangsúlyosan szól az ajánlattevők felelősségéről, mondván: olyan feltételeket vállaljanak, amelyeknek eleget is tudnak tenni. A jövőben ugyanis – így a tervezet – nem számíthatnak arra, hogy vállalásaiktól egy későbbi szerződésmódosítással megszabadulhatnak. Úgy tűnik egyébként, hogy a versenyár mindenhatóságától is szabadulna a jogszabályalkotó, hiszen kimondja: azokat a termékeket és szolgáltatásokat kell előnyben részesíteni, amelyek innovatív megoldásokat tartalmaznak, vagy minőségileg hozzáadott értéket jelentenek az olcsóbb árukkal, szolgáltatásokkal szemben - írta a PhamaOnline.