Molnár Lajosnak nem kellett az unikum

Milyen programokra, forrásokra lehet szükség a fog- és egyéb szájüregi betegségek megelőzésére?

Európai unikumként mutathatja be dr. Gyenes Mónika fogorvos, népegészségügyi szakember a hazai szegények szájbetegség-kutatásáról szóló összefoglalót az Európai Parlamentben. Ez a magyar népegészségügyi program csak két évig működött, az egykori szabad demokrata egészségügyi miniszter, Molnár Lajos ugyanis – amint hivatalba lépett – megszüntette - írja a Népszabadság.

Számos kutatás igazolja, hogy a szegények, az idősek, a mentális betegek, az elítéltek és a telepeken élő romák fogászati ellátása jócskán elmarad az átlagtól. Épp ezért a Magyarországon 2005–2006-ban működött népegészségügyi program is őket célozta. A merőben újfajta megelőző kampányban a hazai fogorvosi rendelők tizede vett részt, az érintett szakorvosok a saját rendelési idejükön túl próbáltak meg eljutni a főbb rizikócsoportokhoz: a gyermekekhez, a várandós nőkhöz és mindazokhoz, akik az életmódjukból fakadóan egészségügyi szempontból hajlamosabbak a különböző fog- és szájüregi megbetegedésekre.

Így számos szűrés zajlott hajléktalanszállókon és utcai szűrőbuszokban. A program évente 300 millió forintba került, és 200 orvos vett részt benne. Az orvosok több tucatnyi szájüregi rákot diagnosztizáltak úgy, hogy a betegség még gyógyítható volt. Ez azért is jelentős eredmény, mert Magyarországon kiemelkedően magas a szájüregi rákban elhunytak száma: százezer lakosból 9,4-en halnak meg így. A kezeltek túlélési aránya a kelet-európai országokban 23 százalék, Észak-Európában 51 százalék.

Gyenes Mónika a hazai program lezárása után Angliába költözött. Azóta is ott praktizál. Elmondta: a klasszikusan ismert rizikófaktorok, vagyis a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett kockázati tényező a humán papillomavírus is. Az orális szex térnyerésével magyarázható, hogy a rákos megbetegedések egyre gyakoribbak a fiatal nőknél.

A fórumon a szervezők egy jelentést is közreadnak. A dokumentumból kiderül, hogy az egyes tagállamok mennyire eltérően költenek fogászati ellátásra. Idén várhatóan a 27 tagország 79 milliárd eurónyi közpénzt fordít a célra. Magyarország a sereghajtók között van a maga 170 millió eurójával.

A témáról a Világgazdaság tudósítása