Most hadi pszichiátria folyik

De látszik-e már, mennyivel lett szegényebb a magyar pszichiátria az intézet bezárásával?

A mai napig csak találgatások keringenek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) épületének sorsáról, amely műemléki védettségével és azzal, hogy kivételes környéken fekszik, jó eséllyel pályázhat arra, hogy például szállodát csináljanak belőle. De látszik-e már, mennyivel lett szegényebb a magyar pszichiátria az intézet bezárásával?

Az OPNI egykori munkatársa, Danics Zoltán pszichiáter elmondta, bő másfél évvel ezelőtt hagyták el az utolsó betegek a Lipótmező épületét - ki haza, ki hajléktalanszállóra, ki pedig másik kórházba került -, de nem személy szerint vették át őket, hanem konkrétan az ágyszámot, az ágyak finanszírozását csoportosították máshova.

 „Az elmeszociális otthoni elhelyezésre éveket kell várni, és sokan voltak az OPNI-ban, akiknek nem a gyógyszeres kezelés miatt volt jó helyük az intézetben, hanem a pszichoszociális rehabilitáció, a közösség, a foglalkoztató jelleg miatt. Olyan nagy katasztrófa azért nem történt, nem igazak azok a rémhírek, hogy szélnek eresztették a betegeket, de nyilvánvalóan hadi pszichiátria működik ma hazánkban. A modern gyógyszerelésnek köszönhetően a direkt bajokat el lehet hárítani a súlyosabb eseteknél, de a betegek visszailleszkedésének, újbóli munkaképessé válásának segítésére nem marad pénz és energia - az OPNI bezárásával is csökkent azok száma, akik tartós gondoskodást kaphatnak" - fejtette ki a szakember.

Ismeretes, azóta létrehozták az Országos Pszichiátriai Központot, ahol - önkéntesekkel kiegészülve - mindössze négy-hat szakember dolgozik, de jogkörük nem sok van, betegellátást nem folytatnak. Statisztikákat, riportokat, felméréseket készítenek az ország pszichiátriáiról. Annyi bizonyos, hogy siralmas állapotok vannak, és egy ennyire leterhelt rendszerben nem lehet színvonalas munkát végezni.

Hasonló a helyzet a gyermekgyógyászati fronton is. Dolowschiák Annamária, az ÁNTSZ fővárosi házi-gyermekorvosok szakfelügyelő főorvosa, aki egykor a Budai Gyermekkórház munkatársa volt, közölte, megszűnése óta egyre többször hallja, hogy hiányolják a betegek az intézményt. „Mivel a Svábhegyi Gyermekkórházat is megszüntették, mindössze tizennyolc fekvőhely maradt Budán és agglomerációjában gyermekek ellátására, így nagyon nehéz gyermeket fekvőbeteg-intézményben elhelyezni. Tarthatatlan az is, hogy ezen a területen nincs intenzív osztály, nincs a gyermekeknek oly sokszor szükséges gégészeti osztály sem, a szakellátás is megnehezedett, két-három hónapot kell várni egy szakvizsgálatra -mondta a szakember.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta, a szakminisztérium nemrég országos felmérést végzett a kórházak kihasználtságáról. Ebből kiderült, hogy körülbelül négyezer „felesleges" ágy van, és hétszáz ágyra lenne még szükség. Ezek a számok régiók szerint más-más arányban oszlanak meg. „Az átcsoportosításkor fontos szabály, hogy súlyponti kórházakban nem lehet öt százaléknál több ágyat konvertálni például a gyermekosztályról a belgyógyászatra -részletezte Varga Ferenc.

- A területi ellátási kötelezettség miatt pedig az ágyszám összességében nem változhat. A következő lépés az - már ehhez is rendelkezésre állnak kimutatások -, hogy a regionális egészségügyi tanácsok összeülnek, és megvizsgálják, hogyan tudják régión belül rendezni az ágyszámokat."

Pótolt és pótolatlan hiányok: Nagyok a lyukak a lélekhálón