Mostoha állapotok az egészségügyben

Az OECD a 2008-as év statisztikai adatait vizsgálta.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott jelentés szerint egyetlen olyan egészésgügyi mutató sincs, amelyben Magyarország jobb lenne a 31 fejlett ország hasonló értékeit felhasználó OECD átlagnál. A 31 vizsgált ország közül a 28. helyet foglaljuk el az egy főre eső egészségügyi kiadások terén 1437 dollárral, ami 2008-ban 222 ezer forintnak felelt meg, ma pedig a dollár erősödése miatt 326 ezret érne. Ezzel csak Lengyelországot, Chilét , Mexikót és Törökországot sikerült megelőznünk. A fejlettek átlaga ennek nagyjából kétszerese: 3060 dollár volt.

Az OECD megállapítása szerint szerint Magyarország lehetőségeihez mérten igyekszik lépést tartani a fejlett világgal. A tagországok 2000 és 2008 között - reálértéken számítva - átlagosan 4,2 százalékkal növelték egészségügyi kiadásaikat, míg hazánkban 4,0 százalékos bővülést mértek. A növekményt azonban - sok más tagállamhoz hasonlóan - főként a gyógyszerkiadások emésztették fel. A gyógyszergyári részvény nálunk valóban a legjobb befektetések közé tartozik, hiszen az OECD-tagok közül arányaiban hazánkban a legmagasabb - 31,6 százalékos - a medicinákra költött kiadások részaránya. Az adat megdöbbentő, főként ha a 17,1 százalékos OECD-átlagot nézzük.

A gyógyító munkát végző doktorok számát tekintve alig maradunk el az OECD átlagtól (mintegy ezer főre jut 3 orvos) azonban a biztató adatot egy másik követ, miszerint a nővérek létszámát mintegy másfélszeresére kéne növelni a jelenleginek (nagyjából 6 ápoló jut ezer emberre). A létszámgondokat tetézi a meglévő létszámra háruló feladatok szaporodása valamint a segítő eszközpark fejlesztése csigatempóban halad.

A kulcsfontosságú diagnosztizáló műszerek, mint a CT és a MRI beszerzésében óriási lemaradásban vagyunk. Előbbiből egymillió lakosra 7,1, utóbbiból 2,8 készülék jut, ami az OECD-átlag egyharmada, illetve egyötöde.