Műtő bérbe adó!

Vajon nem próbálnak-e minél több beteget a fizetős „részbe" átirányítani.

Tovább folyik a vizsgálat annak megállapítására, hogy Kaposvárott vajon jogosan kérnek-e pénzt a betegektől a létfontosságú diagnosztikai szolgáltatások gyors elvégzéséért.

A kérdés jogi szemszögből a következőképpen néz ki: egy külső szolgáltató az egyetemnek azon a műszerével végezte a vizsgálatokat, amely nem vett részt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott betegellátásban. Ugyanis az OEP az egyetem rendelkezésére álló két készülékre vásárolt havi 168 órányi rendelési időt, amelyet azonban az intézmény egy géppel is el tud látni. Így hetente egyszer, szombaton, a másik gépen fogadták a betegeket, három órában. A leleteket pedig az egyébként is az intézmény alkalmazásában dolgozó asszisztens és radiológusok készítették el és adták ki, amiért az asszisztensek általában 1000, az elsődleges leletező orvos 2-3000, míg a másodvéleményt adó specialista 6000 forintot kapott.

A beutaló orvos ebben a rendszerben nem vesz részt, így feltehetően a pénzügyi érdek nem tereli a fizetős vizsgálatok felé a betegeket. A Népszabadság által megkérdezett kórházigazgatók elmondták, hogy ha a biztosító által nem igényelt fölösleges kapacitásukat értékesítik akkor nem okoznak senkinek sem kárt, de az így képződő bevételek nagy segítséget nyújtanak a kórházak számára. Azonban ez felveti a kérdést, hogy végezhető-e tisztességesen ez a tevékenység, ha ugyanaz a személyzet látja el a társadalombiztosítás kereteiben kezelt és a fizetős betegeket is. Mivel ebben az esetben felmerül, hogy vajon nem próbálnak-e minél több beteget a fizetős „részbe" átirányítani.

Kovácsy Zsombor, korábban az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökeként aggályosnak nevezte azt az eljárást, hogy ugyanabban az épületben, ugyanaz a személyzet, ugyanazokkal az eszközökkel végzi a két típusú ellátást. Hasonlóképpen vélekedik egy vezető patológus a Semmelweis Egészségügyi Kft. 24 órás rákdiagnosztikai vizsgálatával kapcsolatban, hangsúlyozta, hogy az egyetem nem „mosódhat" össze egy magánklinikával.
Az egészségbiztosító részéről úgy igyekeztek tisztázni a kérdést, hogy a közfinanszírozáson felüli ellátásokat az intézményeknek átláthatóan, elkülönítetten kell végeznie.

A kórházszövetség leendő elnöke, Dr. Rácz Jenő szintén értékesíteni a fölösleges kapacitásokat. Mint mondta „Ha nekünk lenne két ilyen eszközünk, az egyiket az éjszakai órákra biztosan bérbe adnám. Ezek nem az OEP eszközei, ők csupán szolgáltatást vesznek, így, ami „megmarad", azt mi értékesíthetjük. Most éppen egy plasztikai sebésszel egyezkedem, hogy az egyik műtőnket vegye bérbe.". Hozzátette, hogy ettől függetlenül aggályosnak tartja azt a gyakorlatot, hogy ugyanazok a személyek ugyanott túlóráznak „privátként" akik egyébként ugyanott munkaidejükben a fizetésért dolgoznak.