Nagy daganatátverés trójai módra | Weborvos

Nagy daganatátverés trójai módra

Közzétéve: 2009. 08. 21. 09:14 -

• 3 perc olvasás

Ausztrál kutatók olyan minisejteket gyártanak, melyeket a gyógyszernek ellenálló tumorokkal szemben lehet felhasználni.

Weborvos Archívum

Az eljárás során a rákos sejtekbe hatolva, a trójai falóhoz hasonlatosan, titokban juttatják be a hatásos fegyvereket. A modern „trójai" minisejtekből két garnitúra kell. Az elsőben a kommandósok ülnek, az ő feladatuk az őrség - az ellenálló képesség - kiiktatása, és csak utána jöhet a második hadosztály a (daganat)tömeget pusztító fegyverekkel: a rákos sejtek számára halálos mennyiségű kemoterápiás anyaggal.

A történet, mint már megannyi a modern tudomány történetében, az E. coli nevű baktériummal kezdődött. Most épp arra vették rá ezt az egysejtűt a kutatók, hogy ne középen, hanem a szélén osztódjon. Az eredmény mini baktériumsejtek születése. Ezeket megtisztították a bakteriális mérgektől, majd feltöltötték őket kemoterápiás gyógyszerekkel és antitestekkel.

Mivel eredetileg azt szerették volna elérni, hogy az ép sejtek ne károsodjanak, mint a régebbi onkológiai gyógyszerek alkalmazásakor, a módosított baktériumot közvetlenül a kísérleti állatokban kialakult daganatba injekciózták, és a minisejtek szinte mellékhatás nélkül pusztították el a tumort. Csakhogy sok daganat idővel ellenállóvá vált a kemoterápiával szemben, így olyan módszert kellett találni, amivel ez az akadály is legyőzhető.

A rákos sejtek ellenállása egyes esetekben egy fehérje, az MDR1 túltermelésén múlik. A daganat „rájött", hogy ha ebből bőségesen termel, azzal eltávolíthatja a gyógyszert a sejtjeiből. Ha nem is képes a teljes medicinaadag kipumpálására, a hatását alaposan csökkentheti az MDR1-gyel.

Amint a rákos szövetnek ez a „trükkje" világossá vált, a kutatók elkezdték keresni az ellenszert. Az ausztrál csoport felismerte: a minisejteket fel tudnák használni e fehérje termelésének felfüggesztésére is. Ennek bizonyításaként létrehozták az első számú falóba szánt „kommandósokat". Ezek olyan speciális ribonukleinsav (siRNS) szálak, amelyek ha bejutnak a rákos sejtbe, ott hozzákötődnek az örökítő-anyag (DNS) azon részéhez, amely az osztódás során továbbadja az utódsejteknek azt a tudást, hogy hogyan kell MDR1-et termelni. Ezzel a folyamat blokkolódik, az egyre növekvő (sok osztódással egyre több sejtet létrehozó) daganat új sejtjei nem tudnak gyógyszerkipumpáló fehérjét előállítani. Ezzel az első számú trójai ló (a minisejt) és a benne ülő kommandósok (siRNS) megtették kötelességüket, jöhet a kettes számú gárda, azaz a gyógyszer.

Az ausztrál laboratóriumban az emlő-, a vastagbél- és a petefészekrák elleni gyógyszereknek ellenálló ráksejtekkel beoltott kísérleti egerek sorban megkapták mindkét minisejtsorozatot. A második hullám után a daganatok mérete és sejtjeinek száma csökkenni kezdett, bizonyítva, hogy az első adag valóban blokkolta a MDRi-termelést, és a gyógyszer ismét hatni tudott. Száztíz nappal később minden kezelésbe vont egér életben volt, míg a nem kezeltek már egytől egyig elpusztultak.

Míg Trójában nehéz munka volt a lovat begördíteni a városba, a minisejtek gyorsan bejutnak - a rákos sejtek körülveszik és bekebelezik őket. A folyamat neve endocitózis. Sok másfajta sejt is vesz fel ilyen módon sejtet vagy fehérjét, azonban eddig nem tudták, hogy a beteg sejtek is képesek lennének a minisejtek két adagját is elnyelni.

„Amikor az első trójai faló megjelenik, a daganat sejtjei szinte kitárják előtte a kapukat. Majd felkészülnek a következőre, nem számítva arra, hogy abban már teljesen más anyag rejtőzik" - magyarázza Himanishu Brahmbhatt, az Sydney-ben működő Engeneic vállalat munkatársa, a kísérletek vezetője. Hozzáteszi: „A minisejteket a rák típusától függően számos gyógyszerfajtával és különböző siRNS-ékkel is fel lehet tölteni, hogy megakadályozzák a gyógyszer-rezisztenciáért felelős fehérje termelődését".

Daniel Anderson, a Massa-chusetts állambeli Technológiai Intézet munkatársa szerint „az új és ígéretes módszert valószínűleg sok egyéb probléma megoldására is fel lehet majd használni". Más kórképek kezelése során is alkalmazni tudnák az siRNS-eket, azonban eddig nem találták a megfelelő módját, hogyan tudnák hatékonyan keresztüljuttatni a beteg sejtek membránjain. A falovat, úgy látszik, nem mindenki akarja magától betolni (vagy bekebelezni).

Kövess minket!

rákkutatás

Kapcsolódó cikkek