Nagytérségi betegutak kanyarokkal

A kiskórházak egyszerű, a pénztár által jól megtérített eseteket vállalnak.

Kilenc nagytérségi kórház szervezi az egészségügyi ellátást, ha megvalósul a Semmelweis-tervben megfogalmazott elképzelés – tájékoztat a Népszabadság.

Tamás László János, a győri Petz Aladár kórház főigazgató főorvosa szerint szakmai szempontból már kialakultak a természetes betegutak a Dunántúlon, ám ezt nem veszi tudomásul a finanszírozás rendszere. Északnyugat-Dunántúl egészségügyi központja például régóta Győr, a térség speciális ellátásait most is jórészt a megyeszékhely vállalja magára, ám ezt a tevékenységét nem térítik meg.

- Hozzánk kerülnek például az égési sérültek, érkeznek betegek idegsebészeti beavatkozásokra, hasnyálmirigy- vagy ér-műtétekre, gyerekeket operálunk, Down-kór-szűréseket és genetikai vizsgálatokat végzünk, ezekre a Balatontól északra fekvő településekről jönnek Győrbe a betegek - sorolja a főigazgató, aki megemlíti: a győri kórház képes a kisgyerekek vérzékenységét okozó betegségek kezelésére, akik közül senkit nem utasítanak el, ám gyógyításuk komoly anyagi veszteséggel jár az intézmény számára.

A struktúra tarthatatlanságát szemléltetve Tamás László János elmondta: a kis kórházak egy részének olyan nagy az úgynevezett kapacitásvolumene, hogy betegeket kell keresniük hozzá. Igaz, csak egyszerű, a pénztár által jól megtérített eseteket vállalnak, a többieket az ellátási területen kívülről is átirányítják Győrbe, ahol viszont már túllépték az engedélyezett kereteket, amely fölött a beavatkozásért egyetlen fillért sem kapnak. Ennek ellenére Győrött szakmai és etikai okokból jelenleg az ilyen betegeket is ellátják. A kórházi finanszírozás a hasonló nagyságú intézmények között is aránytalanul és indokolatlanul eltérő - véli Tamás főorvos.

Székesfehérvár és Zalaegerszeg kórháza nagyjából a győrivel azonos méretű ám finanszírozásuk lényegesen jobb. Az egyetemi oktatás kivételével eddig is gyakorlatilag klinikai funkciót betöltő győri kórház menedzsmentje egyetért a Semmelweis Terv koncepciójával. Eszerint a megmaradó városi és megyei kórházak mellett - néhány, eddig súlypontinak számító intézmény kiemelésével - a speciális esetek fogadására is alkalmas nagytérségi centrumokat hoznak létre. Budapesten működne egy pesti, egy budai és egy országos intézmény. A Dunától keletre a szegedi s a debreceni klinikák mellett a miskolci kórház töltené be ezt a szerepet.

A Dunántúlon a pécsi klinika nagytérségi küldetése elvitathatatlan, Győr is természetes központnak látszik. A mostani tervezet Zalaegerszeget jelöli meg harmadikként. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója szerint ha a tervben foglaltakat sikerül megvalósítani, akkor jóval szervezettebbé válnak a beteg-utak, ami hatékonyabb gyógyító munkát eredményez.

Érdemi változást jelentene, hogy a pácienseket mindig ahhoz az intézményhez irányítanák, ahol az állapotuknak, betegségüknek legmegfelelőbb ellátást kaphatják. Példaként azt említette: a Semmelweis-terv alapján Zala megye szívsebészetén a jelenleginél több olyan beteget fogadhatnának, akiknek állapota a legmagasabb szintű ellátást teszi indokolttá.