Nálunk nincs fuzáriumveszély

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Olyan vegyületek használatát is megtiltották, amelyek évtizedek óta hatékony védelmet jelentettek a gombabetegségek ellen.

Biztonsággal fogyaszthatók a magyar gabonából készült termékek - állapították meg azon a hétfői élelmiszer-biztonsági egyeztetésen, amelyen a fiizáriumveszélyt vitatták meg. A napokban a gabonát károsító fuzárium nevű gombabetegség súlyos elváltozásokat okozó toxinjáról jelentek meg híradások. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Mébih) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) egyetértésben hétfőn tanácskozásra hívta a hatóságok és az élelmiszerlánc képviselőit, hogy valós képet kapjon a gabonaalapú termékek fuzáriumszennyezettségéről, és fórumot biztosítson az erről szóló megbeszélésnek.

Amint Vancsura József, a Gabonaszövetség elnöke a Népszabadságnak beszámolt: a tanácskozáson elhangzott, hogy a Magyarországon kapható gabonaalapú termékek szennyezettsége - noha nem tér el az európai átlagtól, és jobb, mint a világ sok más területén - figyelmet érdemel. A tanácskozás után kiadott Mébih-közleményben az olvasható, hogy a gabonát - különösen csapadékos, szeles időben -gyakran támadja meg fuzáriumfertőzés. Egyes fuzárium-penészgombafajok méreganyagokat, mikotoxinokat termelnek, melyek károsíthatják az emberek, illetve állatok egészségét. A toxin termelődése sok tényezőtől függ, melyek közül az időjárási, éghajlati viszonyok a meghatározóak, ám a helytelen tárolás során is folytatódhat. Vancsura József hozzátette, a termelők pontosan ismerik a fuzáriumot, és ha szükséges, akkor védekeznek a gombabetegség terjedése ellen.

Némi gondot jelent azonban, hogy a zöldszervezetek nyomására az Európai Unióban éppen változik a növényvédelem szabályozása, és olyan vegyületek használatát is megtiltották, amelyek évtizedek óta hatékony védelmet jelentettek a gombabetegségek ellen. Az elmúlt hónapokban a termelők több szakmai fórumon is tiltakoztak az uniós elképzelés ellen, miután több, jelentős kárt okozó betegség ellen is védtelenek lesznek, ha a „zöldtervek" megvalósulnak.

A toxinok kétharmada a korpában van
Az 1960-as években Amerikában írták le először, hogy a zearalenon nevű fuzáriumgomba erős hatást gyakorol az emberi hormonrendszerre. Magyarországon az 1970-es években vált ismertté az első fuzáriumjárvány. Azóta legalább 200 fajta fuzáriumgombát tudnak elkülöníteni, de kártékony hatása csak 8-10-nek ismeretes - tájékoztatott Mesterházy Ákos, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. kutatója. A legtöbb kárt egy olyan fajta okozza, amely az immunrendszert gyengíti.

Mesterházy Ákos megerősítette, hogy a teljes kiőrlésű gabona veszélyesebb, mint ahol elkülönítik a korpát. A fuzáriumtoxinok kétharmada ugyanis a korpában található. Mivel Magyarországon évente legalább ötmillió tonna búza terem, az ágazat elbírja az ellenőrzés költségeit, és ekkora mennyiségből humán fogyasztásra kiválaszthatók a kifogástalan tételek. Ugyanakkor Mesterházy Ákos maga is tapasztalta, hogy a fuzáriumfertőzést nem feltétlenül az élelmiszer-biztonság érdekében vizsgálják, hanem bő termésű években erre hivatkozva szorítják le a felvásárlók az árakat. 1998-ban például jelentős károkat okozott a fuzárium, az akkori becslések szerint ez 25 milliárd forintos kárt jelentett a gabonatermelőknek. Akkor bő termés volt, a felvásárlók erősen vizsgálták és leminősítették a fuzáriumot tartalmazó búzát. Noha 1999-ben még erősebb fertőzést észleltek, az akkori csekélyebb termést az utolsó szemig felvásárolták. A megoldás egyértelmű: az élelmiszerlánc minden pontján szükség van ellenőrzésre, illetve önellenőrzésre.