Nanorészecskék hordozzák a hatóanyagot

Rákellenes szerekkel kezelt betegek a megmondhatói, mennyit szenvednek a készítmények mellékhatásaitól.

Úgy érzik, gyógyulásuk is lassúbb a vártnál, hiszen, mint a szakemberek állítják, 10 molekulából csupán nyolc kerül oda, ahol jótékony hatásukat ki kellene fejteniük. Régi törekvés, hogy célzott kezeléssel, a megfelelő helyre juttatott citosztatikumokkal csökkenteni lehessen a szervezetbe bevitt gyógyszer mennyiségét, s egyúttal a nemkívánatos mellékhatásokat is.

Az MTA Kémiai Kutatóközpontjának Nanokémiai és Katalízis Intézete, valamint többek között a Semmelweis Egyetem és a KPS Kft. által alkotott, és dr. Peták István által vezetett konzorcium tagjai ennek jegyében egy tüdőrák kezelésére alkalmas liposzómás gyógyszerhordozót fejlesztenek.

A kutatók egy bizonyos daganatos sejttípuson tesztelték a leendő hatóanyagot és a gyógyszerhordozót. A gyógyszert „szállító" nanorészecskék a Vichem Kft. által tervezett és szintetizált új, célzott hatóanyagot fogják tartalmazni, amelytől az előzetes vizsgálatok alapján a kutatók sokat várnak. A Kémiai Kutatóközpont munkatársaira hárult az a feladat, hogy ezt a ráksejtek pusztulását okozó, kinázgátló gyógyszert „csomagolják be" úgy, hogy az csak a daganatban, s ne a szervezet egyéb, egészséges részeiben fejtse ki hatását.

Maga a liposzóma mint hordozó már ismert: a sejtmembránok alapvető szerkezeti egységét adó foszfolipid kettős réteg által határolt, mesterségesen előállított gömbszerű alakzat, melynek belső térfogata alkalmas különböző hatóanyagok bezárására. A gyógyszerhordozó liposzómákat Varga Zoltán mérnök-fizikus tervezte és állította elő, a biológiai vizsgálatokat Lőrincz András biológus végezte a Semmelweis Egyetemen.

A kísérletek során speciális egerek bőre alatt humán tüdő adenokarcinóma eredetű daganatot hoztak létre. Az egerek intravénásan kapták a nanohordozót, mely a kináz gátló (mint tumorellenes hatóanyag) mellett a nyomkövetéshez szükséges fluoreszcens jelzőanyagot is tartalmazott. „In vivo", azaz az élő szervezetben történő képalkotási technikával kimutatták, hogy a hordozó a daganatban „landolt", így a hatóanyag ott dúsult fel, ahol annak hatását ki kell fejtenie.