Negyven év múlva 8,9 millióan leszünk

Az unióban és Magyarországon is folyamatosan fogy a népesség.

A Tárki Európai Társadalmi Jelentésében az olvasható, hogy a 14 év alattiak létszáma 18 százalékkal csökken, a 65 év felettieké 77 százalékkal nő, ez az aránytalanság pedig már veszélyezteti a nyugdíj-finanszírozást.

Jelenleg 100 aktív dolgozó befizetéséből ma 76 nyugdíjat, 2030-ban már 85, 2050-ben pedig 103 ellátást kellene fizetni, amennyiben a rendszer és a gyermekvállalási kedv változatlan marad. Magyarország népessége 2050-ig 8,9 millióra csökken, 12 százalékkal lesz kisebb, mint 2004-ben.

Az elemzők rámutattak arra is, hogy a várható élettartam ugyan egyre magasabb, a férfiaké 68,5-ről 78-ra, a nőké 76,8-ról 83,4-re emelkedik az unióban, a magyar népesség életkilátásai a rossz egészségi állapot miatt mégis kedvezőtlenebbek, mint a többi tagállamban.

Kamarás Ferenc demográfus a Népszavának korábban arról beszélt, hogy a nők gyermekvállalása és a házasságkötések ideje kitolódott, ezért születik évről évre kevesebb gyermek. Míg évtizedekkel ezelőtt megbízható volt a családtámogatási rendszer, ma mindez bizonytalan, gyakran változik.

A 90-es évektől csökkent a házasságkötések száma, ekkortól vált népszerűbbé az élettársi kapcsolat, ami összefügg a hosszú távú életstratégiák hiányával. Más értékek lettek fontosak: a biztos anyagi háttér, a karrier, egzisztencia és a magas szintű képzettség. Ezen célok elérése mind a korai gyerekvállalás ellen hat. Míg a ma 40-50 évesek 20-as éveik végén befejezték a családalapítást, a most 20-as éveiben járó nők többsége csak 30. életéve után szüli meg első gyermekét.