Nehezen szabadulunk az arzéntól

Az arzén Magyarország első számú ivóvízszennyezője.

Ha valaki huzamosabb ideig fogyaszt „arzéndús" vizet, könnyen kaphat meg bizonyos betegségeket. A WHO és a friss hazai kutatások is kimutatták már, hogy hatással lehet a bőr- és a tüdőrák, nagyobb koncentrációban pedig még a hólyag- és a veserák kialakulására is.

Az uniós csatlakozási szerződés szerint Magyarország 2009. december 25-ig térhet el az arzénre meghatározott vízminőségi határértéktől, vagyis a 10 mikrogramm/liter arzéntartalomtól. Az ivóvízminőség-javító program azonban - amelyet 2001-ben hívtak életre s mely az uniós érték elérését célozta - csúszik. Emiatt szeptemberben hazánk benyújtja hároméves halasztási kérelmét az Európai Bizottsághoz.

Jelenleg 371 településen magasabb az arzénkoncentráció az előírtnál, főként az Észak-, illetve a Dél-alföldi régióban. Legsúlyosabb a helyzet Eperjes községben, ahol még decemberben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megtiltotta az ivóvíz használatát. A 650 lakosú településre azóta lajtos kocsi hordja a vizet. Kiss Csaba polgármester elmondta, a település szempontjából a halasztási kérelem semmit nem jelent, hiszen nemcsak az unióst, de még a jelenleg érvényben lévő, jóval magasabb magyar határértéket, az 50 mikrogramm/ litert is többszörösen túlhaladták. Hozzátette: az egyik kútból 100, a másikból 150 mikrogramm/liter értékű víz folyik, ez pedig már több mint veszélyes.

Szerinte a megoldást az jelentené, ha a község vízhálózatát hozzákapcsolnák a szomszédos Gádoroséhoz, amely valójában az orosházi vízműrendszer vége. Ehhez 6-7 kilométernyi vezetéket kellene kiépíteni a szükséges műszaki berendezésekkel együtt. Ez mintegy 150 millió forintba kerülne. A beruházásra azonban a 70 millió forintos éves költségvetésű, 30 millió forintos forráshiánnyal küzdő falunak nincs pénze.

Kiss Csaba megjegyezte, a lajtos kocsit is az önkormányzatnak kell kifizetnie. Igaz, ennek költségét évente kétszer - májusban és szeptemberben - a község visszaigényelheti. A polgármester szerint azonban ez igen szerencsétlen előírás, hiszen szeptembertől májusig borzasztóan nehéz egy ilyen kis településnek ezt az összeget kigazdálkodnia.

Mint mondta, ígéretet már sokszor kaptak, hogy felgyorsítják az ivóvízminőség-javító programot. Ám mindez a mai napig nem történt meg - tette hozzá a polgármester.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Népszava kérdésére közölte: a Békés megyei Eperjes szerepel a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programban, az orosházi projekttársulás részeseként. Az arzénkoncentráció miatt a térséget kiemelten is kezelik. A beavatkozások mielőbbi megvalósulásának egyik feltétele az érintett önkormányzatok társulása, hiszen a társulás lesz az uniós és központi költségvetési támogatás kedvezményezettje. Kedvező elbírálás esetén a megvalósítás a jövő év első felében megkezdődhet, a kivitelezés körülbelül 12-18 hónap, ennek figyelembevételével 2011 végéig befejeződhet a beruházás.

A szintén Békés megyei Bánkúton a lakosság már aláírásgyűjtésbe is kezdett az ihatatlan víz miatt. A kistelepülésen egy ideje gyakran zaccos feketekávé színű, fogyaszthatatlan víz folyik a csapokból. Az ÁNTSZ tájékoztatta a helyi vízműveket a víz arzéntartalmáról, az ezzel kapcsolatos adatok azonban nem nyilvánosak. A lakosság éppen emiatt tiltakozik, hiszen egy kormányrendelet naprakész tájékoztatásra kötelezi az üzemeltetőt és a települési önkormányzatot. Felháborodásuk azért is érthető, mert a vízművek palackos vizet kezdett osztani a várandós kismamák és a hat éven aluliak részére, ám azt a mai napig nem közölték senkivel, hogy a felnőtt lakosság egészségére káros-e a bánkúti ivóvíz.

A kezdeményezéshez csatlakozók aláírásukkal vállalták, hogy a polgári engedetlenség eszközével élve mindaddig nem fizetnek a vízszolgáltatásért, ameddig a dokumentumok nem kerülnek nyilvánosságra, illetve ameddig az ivóvízellátó kht. nem garantálja a fogyasztóknak a tiszta és biztonságos ivóvizet.