Nem a kórházbezárás a megoldás

A kórházbezárások helyett a feladatokat kell megosztani az intézmények között.

Égető szükség van a hazai gyógyító intézményrendszer átalakítására, ám a kórházbezárások helyett a feladatokat kell megosztani az intézmények között - mondta Mikola István. A parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint az egészségügy konszolidációja egy évtizedes program, megkezdése a nemzetgazdaság állapotától függ, ám fontos, hogy ugrásra kész terve legyen az ágazatnak.

Úgy látja: a súlyponti kórházak és a klinikák a legnagyobb "üzemei" az országnak, az évi 10-20 milliárdos, közpénzből kapott működési költségvetésük önmagában indokolja az állami felelősség érvényesítését, ez nem csorbítja az önkormányzatok tulajdonjogát. Többen köztük a kórházi menedzsment is - úgy látják, hogy az egészségügy jelenlegi struktúrája nem finanszírozható a rendelkezésre álló forrásokból. Ezt tükrözi az intézmények növekvő adósságállománya is. A szaktárca augusztusban végzett felmérése szerint meghaladta a 38 milliárd forintot a lejárt beszállítói tartozás, ez megfelel a biztosító egyhavi kórház-finanszírozási kiadásának. Azóta az adósságállomány bizonyára megugrott.

Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a fekvőbeteg-ellátásért járó pénz, pontosabban az egy homogén betegségcsoportra jutó pont (HBCS-pont) forintértéke reálértéken számítva tavaly 18 százalékkal alacsonyabb volt a 2005. évinél - mondja Orosz Éva, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője. Szerinte szükség lenne a közkiadások reálértékének növelésére, az ellátórendszer átalakítására és a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatások felülvizsgálatára. A nemzetközi tapasztalatokból különösen releváns lehet számunkra a térségi tervezés, a koordináció az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának, kapacitásainak alakításában; és a területi szintű fejkvóta szerinti forráselosztás.

Javíthatná a hatékonyságot az optimális betegutakat középpontba állító ellátásszervezés, a szolgáltatók finanszírozásában pedig a minőségi elemeknek a finanszírozási módszerekbe való beépítése - tette hozzá a professzor. A konszolidáció tervezésénél újra kell szabni a gyógyítás finanszírozását is. El kell törölni a kórházaknál alkalmazott teljesítményvolumen-korlátot (tvk), amely éppen a súlyos betegeket ellátó intézményeket sújtja - véli Mikola István. Nekik akkor is el kell látni a hozzájuk beutalt betegeket, ha túllépik a biztosító által számukra engedélyezett keretet, így elkerülhetetlen a veszteséghalmozás. Ám a tvk újraszabását ráfordítás-analízissel kell megtenni, meg kell határozni az egyes beavatkozások költségigényét - tette hozzá.

A kötelező egészségbiztosítás forrásigénye és a gazdasági feltételek közötti feszültséget a közkiadások, illetve a hatékonyság növelésével, a szolgáltatási csomag szűkítésével vagy a betegek által fizetett térítési díj növelésével lehet csökkenteni - állítja Orosz Éva. A valódi kérdés az, hogy az egészségügy egyes területein milyen kombinációban és milyen mértékben alkalmazza ezeket az eszközöket.