Nem a vakcina veszélyes, hanem a láz

Az infektológiai szakmai kollégium két állásfoglalásában is támogatta a gyermekek és várandósok sürgős beoltását.

Szakmailag teljességgel megalapozatlan, és nyilvánvalóan magánvéleményét fogalmazta meg Szalka András infektológus, amikor az Infektológiai Szakmai Kollégium nevében állást foglalt a H1N1 vírus elleni vakcina beadhatóságáról - szögezte le Székely Tamás egy tegnapi sajtótájékoztatón. Az egészségügyi miniszter hozzátette: telefonon felhívta a külföldön tartózkodó Ludwig Endrét, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnökét, aki arról tájékoztatta: a testület összesen két hivatalos állásfoglalást tett a vakcina ügyében, mindkettőben egyértelműen támogatják a gyermekek és a várondósok sürgős beoltatását a H1N1 vírus elleni védőoltással.

Rókusz László, a kollégium titkára cáfolta, hogy az állásfoglalás hivatalos lenne, szerinte a közlemény magánvéleménynek tekintendő, egyéni álláspontot tükröz. A Szalka András által aláírt nyilatkozat egyébként főleg azért kritizálta a vakcinát, mert szerinte annak engedélyeztetése és humán klinikai tesztelése nem volt elfogadható. Székely Tamás úgy tájékoztatott, hogy a magyar oltóanyag ugyanolyan jó, mint az Európai Unióban elfogadott másik háromféle vakcina, ezért teljességgel érthetetlen a Szalka doktor által megfogalmazott kritika. Arra a kérdésre, hogy a tárca megfontolja-e a „magánvéleményes" közleményben megfogalmazott ajánlást az antivirális szerek nagyobb arányú alkalmazására, Székely úgy reagált: Magyarország a megelőzést helyezi előtérbe, ehhez egyetlen mód az oltóanyag minél szélesebb körű alkalmazása. Vannak olyan országok is, ahol a százszázalékos beoltottság a végső cél - tette hozzá a tárcavezető.

Bujdosó László, a Nemzeti Pandémiás Bizottság elnöke szerint az állásfoglalásban alapvető tárgyi tévedések vannak, amelyek az oltóanyag összetételének minimális ismeretét is megkérdőjelezik. A szakember leszögezte: a magyar vakcinában van a legkevesebb olyan adalékanyag, amely esetleges mellékhatásokat válthatna ki. Bujdosó elmondta azt is: az oltás utáni reakciókat nem az elölt vírus, hanem azok a szennyezőanyagok okozzák, amelyek az előállítás során kerülnek a gyógyszerbe. A hazai oltóanyaggyártás tisztítási eljárása egyedülálló, ezért az általában fellelhető szennyeződéseknek csak egyötödét tartalmazza a magyar vakcina. Hozzátette: a pandémiás bizottság egyöntetűen visszautasítja a Szalka András által közölt kritikákat, mert az orvos állításai megalapozatlanok és szakmaiatlanok.

Falus Ferenc az esetről azt mondta: Szalka alaptalan és érthetetlen eljárásmódja volt ez a közlemény. A tiszti főorvos szerint ettől függetlenül minden szakembernek meglehet a maga véleménye. De úgy fogalmazott: a világon az a legveszélyesebb, ha egy embernek két orvosa van. Székely Tamás szerint is érthető a bizalmatlanság a védőoltással szemben, mert a terhes nőkkel nem folytattak kísérleteket annak hatásairól. Ezt az orvosi etika nem vagy csak életmentő kezelés esetében engedélyezi. Ennek ellenére az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központja és a magyar szakmai szervezetek is ajánlják a terhes nők oltását. Falus Ferenc ennek kapcsán kijelentette: az anya és a magzat életére az influenza okozta magas hőemelkedés a legveszélyesebb. Az országos tiszti főorvos ismét hangsúlyozta, hogy a várandósoknak kell a védőoltás, mert náluk az influenzával fertőződés aránya magasabb, a nemzetközi halálozási statisztikák pedig azt mutatják, hogy a terhes nők fenyegetettsége akár hétszeres is lehet. Falus úgy gondolja, teljes a szakmai konszenzus abban, hogy a magyar oltóanyag megfelelő, ezért a nem oltás felelőssége sokkal nagyobb.

Czeizel Endre genetikus szerint is szakmailag megalapozatlanok azok az érvek, amelyek alapján egyes orvosok azt javasolják, a várandósok ne oltassák be magukat új influenza ellen. Czeizel elmondta: a betegséget kísérő láz 50 százalékkal növeli a magzatoknál a fejlődési rendellenesség esélyét. Hozzátette: ha egy terhes nő kéri az oltást, de az orvos lebeszéli róla, és emiatt rendellenesség alakul ki a magzatnál, akkor az orvos erkölcsileg és jogilag is felelős, mert van rendelkezésre álló, tudományosan bizonyított megelőzési lehetőség.