Nem alakult ki járványveszély az árvízi területeken

Nyolc tífuszbacilus-gazda lakik az árvizes északi régióban.

Közeledik a 300 millió forinthoz az árvíztől sújtott területeken élők egészségvédelmére fordított összeg, amelyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaton (ÁNTSZ) keresztül az állami költségvetésből fedeznek – mondta Falus Ferenc országos tiszti főorvos.

A fáradtságon kívül szerencsére eddig nem történt baj, a fertőzésveszélynél nagyobb volt az ott élők és a védelemben dolgozókat fenyegető balesetek veszélye. Az ÁNTSZ négyezer dolgozója közül háromezren foghatók be országosan a járványvédelmi feladatokra.

Első feladatuk az egészségügyi ellátás folyamatos biztosításának a megszervezése volt. Módosították a beutalási rendet, a Szikszó és Edelény térségének lakóit Miskolc helyett a nyíregyházi és a sátoraljaújhelyi kórházba irányította az ÁNTSZ.

Mivel az északi térség karsztvizei egymással összekötött barlangrendszert alkotnak, folyamatosan ellenőrzik az ivóvizet, nem tudni ugyanis, hol kerülhet valamilyen kórokozó a rendszerbe.

 A hatósági mintavétel után szükség szerint rendelik el a vízellátást az egyik vízműből a másikba. A víz levonulása után fogtak hozzá a fertőtlenítéshez és az esetleges fertőzések kivédését szolgáló vakcinációhoz. A kólibacilustól és a májgyulladástól lehet tartani.

Bár a nemzetközileg is elismerten jó hazai járványügyi helyzet eredményeként nincs komoly veszély - mondta a tiszti főorvos.

Nyolc tífuszbacilus-gazda lakik az árvizes északi régióban, őket név szerint tartják nyilván. Falus a higiénés szabályokra, a gyakori fertőtlenítő oldatos kézmosásra, az ellenőrzött ivóvízfogyasztásra és a szakemberek tanácsainak szigorú betartására hívja fel a figyelmet.