Nem az a legény, aki bírja

Nagyobb eséllyel lesznek alkoholisták azok, akik jól bírják az italt.

Már a hetvenes évek óta kutatás tárgya, igaz-e, hogy azok a fiatalok, akik jobban bírják a szeszes italt, azaz, mintha ellenállóbbak volnának az alkohollal szemben, inkább válnak krónikus alkoholistává, mint azok, akiknek gyorsan megárt. Az összefüggés mindeddig csak feltételezés volt, kevesek hittek benne, ám mostanra beigazolódott, mondja a kaliforniai Marc Schuckit, a San Diegó-i egyetem pszichiátere, aki néhány nappal ezelőtt tette közé munkacsoportja bizonyító erejű megfigyeléseit.

Nyilvánvaló, hogy az alkohollal szembeni „ellenálló képesség" és a későbbi alkoholizmus közötti összefüggést csak sokéves nyomon követéssel lehet bizonyítani. Schuckit doktor munkacsoportja 1978 és 1988 között fogott a vizsgálathoz, ennek során 297 fiatal férfitól gyűjtött adatokat. Minden esetben megvizsgálták italozás után az alkohol vérkoncentrációját. Ami mindjárt feltűnt, az alkohol hatása azonos vérkoncentráció mellett széles határok közt különbözik.

Feljegyezték továbbá az ivási szokások adatait, az első alkoholfogyasztás idejét, és hogy van-e alkoholista a családban. Újabb vizsgálatra 10, 15, 20 és 25 év múlva került sor. Már ekkor világossá vált, hogy azokból a fiatalokból, akik 20 éves korukban jól bírták az alkoholt, később, 30, 40 éves korukra két-háromszor gyakrabban válik krónikus alkoholista, mint azokból, akik könnyen lerészegedtek. Ez az összefüggés más kockázati tényezőket, például a családi halmozódást kiiktatva is valósnak bizonyult. Hasonlóképp nincs jelentősége, hogy hány éves korban kezd inni valaki. Annál inkább játszanak szerepet genetikai tényezők.

A krónikus alkoholizmus az esetek 60 százalékában genetikai hajlam rovására írható, a további 40 százalék életvezetési tényezőkkel magyarázható. Az alkohol hatásával szembeni rezisztencia, azaz, ha az emelkedő véralkoholszint dacára csekély hatás mutatkozik, kifejezetten a génekhez köthető tulajdonság, szemben az alkoholtoleranciával, ami a rendszeres alkoholfogyasztással függ össze, egyfajta megszokást jelent.

A vizsgálat tapasztalata volt még, hogy bizonyos személyiségjegyek, mint a bipoláris betegség vagy az impulzív alkat további veszélyeztető tényezőknek számítanak. Más oldalról, kétségtelen, hogy az alkohol iránti érzékenység, azaz, ha valakinek „hamar megárt", a későbbi alkoholizmus kialakulásával szemben az esetek többségében védelmet jelent, de hogy az ilyen fiatalból végül biztosan nem lesz alkoholista, arra semmiféle garancia nincs.