Nem csökkenthetők a szociális kiadások! | Weborvos

192 479 súlyos fogyatékos él az országban, a közösségi ellátást igénylő potenciális betegek száma 53 097 fő.

Ha a pénzügyminiszter nem áll a társadalmi problémák megoldása mellé, a szociális tárca érdekérvényesítő képessége nem elegendő ahhoz, hogy konkrét lépések szülessenek például a hajléktalanügyben - egyebek mellett ez is elhangzott azon a konferencián, amelyet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezett.

A szakma letette a minisztérium asztalára a Merre tovább? című stratégiát, a politikai akarat azonban még hiányzik annak megvalósítására. Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium MSZP-s államtitkára a rendezvény egyik fő témáját jelentő hajléktalanügyi stratégiáról úgy vélekedett: ez alkalmas arra, hogy a politika beszéljen róla, de több tárcának (egészségügyi, igazságügyi, szociális és pénzügyi) is mellé kell állnia ahhoz, hogy a megvalósítása sikeres legyen.

A hajléktalanügyi stratégiát, amely az egyetlen koncepció a folyamatosan növekvő probléma megoldására, Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója és Maróthy Márta, a Hajléktalanokért Közalapítvány módszertani osztályának vezetője készítette el tavaly ősszel. - Gazdag szegények vagyunk - összegezte Győri Péter a hazai szociális szolgáltatásokra fordított kiadások terén tanúsított hozzáállást, majd később kifejtette: Hollandiában a pénzügyminiszter volt az, aki megvizsgálta a ráfordított pénzek hatékonyságát.

Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális kiadásokból a jelen pénzügyi helyzetben „nem szerencsés" elvonni. Hazánkban 20-25 ezerre becsülik a hajléktalanok számát, de a rendezvényen elhangzott az is, hogy a következendő években egyre több háztartás fog eladósodni, így azért is kell tenni, hogy ne kerüljön még több ember az utcára, a gyerekek pedig állami gondozásba.

A hajléktalanügyi stratégia javaslatainak középpontjában egy új, egységes és célzott lakhatási támogatási rendszer középtávú kialakítása áll. Indítványozzák a hajléktalanellátó intézmények szabályozási, finanszírozási rendszerének átalakítását, például új szolgáltatási-lakhatási forma bevezetésével, speciális átmeneti gondozóházak révén.

A 2009. évi költségvetési törvény kivétel nélkül csökkenti a szociális állami normatívák összegét - bár erről a tárca államtitkára úgy nyilatkozott, még nem zárult le a vita a konkrét számokról -, a hajléktalanok nappali intézményi ellátására például 5400 forinttal kevesebb jut egy főre éves szinten.

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) tanácskozásán, ahol a szociális és gyermekvédelmi intézményeket fenntartó önkormányzatok, a civil szervezetek és az egyházak képviselői vettek részt, elhangzott: ellehetetlenülhet a szociális ellátás és a gyermekvédelmi szolgáltatás rendszere, ha a jövő évi költségvetés nem biztosítja magasabb szinten a normatív támogatást az ezeken a területeken működő intézményeknek. A távirati iroda tájékoztatása szerint az eszmecserén Odor Ferenc, a MÖOSZ elnöke kifejtette, hogy ha „nem lesz a szükségleteknek megfelelő fejkvóta-, azaz állami normatíva-emelés, akkor a kormánynak fel kell vállalnia azt, hogy ebben a rendszerben nem lesz elegendő és megfelelő minőségű a szolgáltatás a jövőben".

Veszélybe kerülhet a fogyatékosok, a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek ellátása is. A kormány döntése alapján ugyanis ezentúl pályázati rendszerben szervezik meg az eddig fix állami támogatásban részesített támogató szolgálatokat és a közösségi ellátást. A beérkezett 722 pályázatból a szociális és munkaügyi miniszter és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója 523 pályázatot részesített támogatásban, összesen mintegy 5,5 milliárd forint értékben. Az elutasított pályázatok miatt januártól Budapesten tizenhárommal kevesebb a támogató szolgálat és tizennéggyel csökken a pszichiátriai betegeknek nyújtott közösségi ellátóhelyek száma.

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke úgy vélekedett, semmiképpen nem hiányozhat szolgálat, ezért bár az idő szűkös, a tárca ígérete szerint minél előbb meg kell hirdetni a pályázat második, meghívásos fordulóját, hogy ne legyenek ellátatlan területek. - A szakma és az önkormányzatok felelőssége, hogy még most jelezzék a szaktárcának, ha területükön nincs támogató szolgálat vagy közösségi ellátás - mondta Szemelyácz János, hozzátéve: ha az ellátásban fehér foltok maradnak, akkor rövid időn belül jelentkezni fognak ennek jelei.

Az egészségbiztosítási pénztár adatai szerint 192 479 súlyos fogyatékos él az országban, közülük csaknem húszezren támogató szolgáltatást vesznek igénybe. A közösségi ellátást igénylő potenciális betegek száma 53 097 fő, akiknek közel húsz százalékát látják ma el közösségi gondozók.