Nem ez a sarc lesz a végső

Az egészségügyi kormányzat nem veti el a betegek önrészfizetésének lehetőségét az ágazatban.

Ellentétben az elmúlt évek fideszes retorikájával az egészségügyi kormányzat nem veti el a betegek önrészfizetésének lehetőségét az ágazatban - derül ki a tárca szakmai programjából. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár nagy reformtervekkel kecsegtette a szakmát, még annak ellenére is, hogy a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb vesztese egyértelműen az egészségügy lesz.

A „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című vitairat szerint központosított állami egészségügyi rendszert hoznának létre; megváltoznának és szabályozottá válnának a betegutak, ötszintű lehetne a járóbeteg-szakellátás, megreformálnák a finanszírozási rendet, és az egészségügyi dolgozók életpályamodellje is elkészülhetne végre. A tervezet ugyanakkor szinte semmilyen részletekbe menő koncepciót nem kínál, leginkább az ágazatra vonatkozó szakmapolitikai ötleteket sorolja fel. Arról sem tudni, hogy miből fedezné a kormányzat azt a kísérletet, amely az intézményrendszer átalakítási, illetve a már nyíltan vállalt államosítási tervei miatt gigantikus összeget emészthet fel.

Annyi talán mégis egyértelmű, hogy valamilyen formában a lakosságra hárulnak majd a tervezett kiadások - vagy legalább egy részük. Míg a Fidesz az előző kormány egészségügyi reformkísérletét mindvégig támadta, a vizitdíjról szóló népszavazással pedig bizonyos szempontból el is lehetetlenítette, most mégis úgy tűnik; az önrészfizetés nem áll távol egészségügyi terveiktől.

A Szócska-féle vitairat például több helyen értekezik a társadalombiztosítási rendszerről és annak sanyarú helyzetéről. A tb-kassza lehetőségeit a minden járulékfizetőnek járó szolgáltatási csomag újragondolásában látják. „Szolgáltatáscsomagból kizárhatók a nem egészségi állapot javítását célzó beavatkozások" - veti fel a vitairat. A dokumentum szerint a jövőben a járulékfizetés szabályait a „fizetési képesség szerinti hozzájárulás" határozhatná meg, a cél pedig az volna, hogy „az ellátások döntő többségének költségeit ne az igénybevételnek, hanem a fizetési képességnek megfelelően viseljék az emberek". Valószínűsíthető tehát, hogy keresettől függően állapítják majd meg, hogy ki mennyit fizet az állami egészségügyi szolgáltatásért.

Ez még csak egy vitaanyag, és ahogy a Fidesz-KDNP véleményváltozásait tapasztaljuk, korai lenne messzemenő következtetéseket levonni belőle -mondta Kökény Mihály. Az MSZP egészségpolitikusa szerint annyi mindenesetre látszik; a kormánypártok egyik oldalról el- és megvetik a vizitdíjat, másfelől azonban a beutaló hiánya miatt, a beteg választási lehetőségéért cserébe elvárnák a „co-payment" jellegű pluszhozzájárulást a lakosságtól. A szakpolitikus szerint egyébként ilyen és ehhez hasonló részkérdések vannak, amelyekről semmit sem mond a „program"; az sem derül ki például, mennyiben változtatnának a társadalombiztosítás által fedezett szolgáltatási csomagon vagy hogy milyen konkrét államosítási terveik vannak.

Az államtitkárság válaszközleménye