Nem kell a vidéki praxis | Weborvos

A háziorvosi körzeteknek legalább a 15 százalékában nincs orvos egy nemrégi országos felmérés szerint.

A helyzet vidéken a legrosszabb, hiszen a sokszor hátrányos helyzetű falvakba a legnehezebb háziorvost találni. Ari Norman, Pély polgármestere a Heves Megyei Hírlap munkatársának elmondta, hogy egy hátrányos helyzetű település nem csak egy orvosnak, hanem más munkakörben dolgozónak sem csábító. Ráadásul a helyi fiatalok is elköltöznek oda, ahol munkát kapnak. A szakképzést igénylő helyettesítéseket így évek óta nehezen tudják megoldani.

Az orvos megélhetése a vidéki településeken nem kecsegtető: ha közalkalmazotti besorolás alapján kapja a bérét, nem csábító az állás, ha vállalkozó, akkor pedig az OEP-finanszírozásból szinte lehetetlen fenntartani a praxist.

A parlament által jóváhagyott költségvetés értelmében idén a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás finanszírozására 81,1 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel szemben 2010-ben ugyanerre a feladatra 78 milliárd forintot tartalmazott az előirányzat. Bár a juttatás, ha minimálisan is, de emelkedett, a szakemberek szerint az összeg csak a rendszer szinten tartására elég. A háziorvosok sok esetben kénytelenek magánrendelést tartani, plusz ügyeletet vállalni, vagy üzemi orvosként is dolgozni.

A praxis azonban így sem vonzó a frissdiplomásoknak, így egyre több az idősödő háziorvos. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatása szerint Heves megyében a háziorvosok átlagos életkora 53 év, ami megfelel az országos 54,5 éves átlagnak. Az egészségbiztosítási pénztár nyilvántartása szerint a megyében 204-ből 9 betöltetlen háziorvosi szolgálat van. Az egyik Nagyfügeden, ahol szintén több évtizedes munka után tavaly áprilisban nyugdíjba vonult a háziorvos, így helyettesítéssel más gyógyít a községben.