Nem lép hatályba a minimumrendelet

Az intézmények többségének eszköz- és ágyállománya a mai előírásoknak megfelel.

Nem lép hatályba jövő csütörtökön az új gyógyítási minimumfeltételekről szóló rendelet. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára ugyanis a múlt héten kezdeményezte a kormánynál a rendelet egészségügyi intézmények működőképességét fenyegető elemeinek felfüggesztését. A kórházak jelentős része ugyanis nem tud eleget tenni az esetenként túlzottan ideális előírásoknak, így veszélybe kerülhet a folyamatos betegellátás. A szakmákkal együtt egy reális feltételrendszert dolgoznak ki, amelynek következetes végrehajtását aztán meg is követelik - ígérte.

Egy átlagos magyar kórházból átlagosan 67 orvos, és nővér és 357 millió forint értékű eszköz hiányzik, és 6000 négyzetméternyi területet kellene felújítani - derült ki a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület másfél hónapja készített felméréséből. Csiba Gábor elnök szerint ezek pótlása akkora összeget igényel, amire most biztosan nincs fedezet, nem beszélve a hiányzó szakemberekről.

A rendelettervezet ugyan az egyes orvosszakmai kollégium vezetőinek aláírásával készült, akik meg - érthető módon - a maximumfeltételeket fogalmazták meg. Ám az egészségpolitikának nem ezt, hanem az átlagot kell megcélozni. Csiba szerint - aki a viszonylag jó körülmények között működő borsod megyei kórház főigazgató főorvosa - saját intézményében 300 millió forint értékben kellene monitorokat, EKG-készülékeket, a koraszülött-ellátást segítő eszközöket vásárolni, és 40 dolgozót fölvenni.

Ha lennének is jelentkezők, a biztosítótól járó finanszírozási összegből képtelenség lenne előteremteni a béreket és azok járulékos költségeit. Nem kérdőjelezhető meg a betegellátás biztonságának garantálása - jelentette ki Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Jelenleg azonban senki sincs, aki biztonsággal kijelenthetné, mely kórház milyen feladat ellátására felel meg.

Az elnyert uniós források felhasználása egyébként javít a mostani képen, de a hiányzó szakembereket egyik napról a másikra nem lehet pótolni. Az elnök a Veszprém megyei kórház főigazgatójaként mondja: intézményük pályázati pénzekből ugyan két év múlva teljesítheti a tárgyi előírásokat, de kevés a belgyógyász, s gond van a patológia területén is.

Öngyilkos taktikának tartja a humánerőforrás ügyének szőnyeg alá söprését, központilag tervezett megoldást kell találni az orvos- és szakdolgozóhiány pótlására - állítja. Ám ha vannak olyan kórházak, kórházi osztályok, amelyek bármilyen ok miatt kockáztatják a betegellátást, azokat azonnal be kell zárni, és a betegek ellátását máshol kell megoldani. A páciensek épségének veszélyeztetése etikátlan, és súlyos jogi, anyagi következményekkel is jár a kórházak számára - tette hozzá.

Az intézmények többségének eszköz- és ágyállománya a mai előírásoknak megfelel, csupán 0,7 százalékuk működik ideiglenes engedéllyel. Ám esetenként az orvosok és szakdolgozók túlterheltsége, szakmai hiányossága, hanyagsága gondot okoz - állítja Falus Ferenc országos tiszti főorvos. Egyébként a kórházak önbevallás alapján tájékoztatják a tisztiorvosi szolgálatot, hogy eleget tettek-e az előírásoknak.

A szolgálat esetenként ellenőriz, s ahol hibát talál, felfüggeszti a gyógyítást, más intézményt nevez ki a korábban ott ellátottak fogadására. Jó lenne magasabbra tenni a lécet, de ehhez jelentős forrásbevonás szükséges - mondja a tiszti főorvos. Olyan rendszerre lenne szükség, amely nem merev tárgyi feltételeket szab meg, hanem eredményorientált. Annál is inkább, mert az orvosi technológia folyamatosan fejlődik, a szakmák differenciálódnak.

Ezt három éve javasolták az egészségügyi tárcának, sikertelenül. Valójában senki, legfeljebb az adott kórház tudja, mennyiben felel meg a mindenkori gyógyítási előírásoknak. Azt viszont mindenki tudja, hogy működési források híján - ma másfél havi összeg, 50 milliárd hiányzik a kasszából, így nem a szakmai protokollok szerint gyógyítanak - a dokumentumok nem mindig tükrözik a valóságot - mondja Rácz Jenő.