Nem lesz egészségügyi bérfelzárkóztatás

Volna lehetőség gesztusértékű intézkedésekre, amelyeknek nem lenne jelentős költségvetési kihatásuk.

Mint arról a Weborvos is beszámolt, nincs napirenden, hogy komoly bérfelzárkóztatási programot hajtsunk végre az idén - jelentette ki Kökény Mihály. Az egészségügyi bizottság elnöke szerint most elsősorban az a fontos, hogy megőrizzék a munkahelyeket. Hozzátette: ha a lehetőség adott lesz, akkor majd elkezdődhet egy érzékelhető bérfejlesztés az ágazatban. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy mikor és milyen mértékű emelésről lehet szó. Kökény Mihály elmondta, pártja támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a szakképzés javítására, az ösztöndíjrendszer bevezetésére, az átképzések, illetve a közmunkások elhelyezkedésének támogatására irányulnak.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szomorúságának adott hangot. Mint mondta: még mindig reménykednek, hiszen nem is olyan régen úgy értelmezték Székely Tamás egészségügyi miniszter szavait, hogy prioritásként kezelik az ágazati dolgozók bérfelzárkóztatását, s a program első elemét még az idén végrehajtják. Balogh Zoltán szerint még a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is van lehetőség gesztusértékű intézkedésekre, amelyeknek nem lenne jelentős költségvetési kihatásuk.

A kisebb mértékű béremelésen kívül szóba jöhetne a pótlékrendszer visszaállítása a létszámhiánnyal leginkább sújtott szakmacsoportoknál, például a pszichiátrián dolgozóknál. Jó ösztönzőerőnek tartaná továbbá, ha a kötelezően elrendelt vagy önként vállalt túlmunkát is teljes egészében beszámítanák a nyugdíjszerző szolgálati időbe. A szakember úgy látja: ezek az intézkedések is javíthatnának a humánerőforrás-helyzeten.

A gazdasági helyzet miatt ugyan nem volt derűlátó Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke sem, de mint mondta: ő is bízott abban, hogy mégiscsak sikerül forrást biztosítani a béremelésre. Hangsúlyozta: enélkül hamarosan katasztrofálissá válhat a terület humánerőforrás-helyzete. Hiába nagy a gond más ágazatokban is, az egészségügynek prioritást kell kapnia. Legalább a bérek reálértékét kellene szinten tartani, most azonban még erről sincs szó - szögezte le.

Varga Ferenc és Balogh Zoltán egyetértettek abban, hogy támogatható kezdeményezés a közmunkások elhelyezése egészségügyi intézményekben, de nem nyújt megoldást a létszámhiányra. Többek között azért, mert szakképzett munkaerőre is nagy szükség lenne, ám a közmunkásokat elsősorban csak kiegészítő tevékenységek ellátásában alkalmazzák majd. Egyikük szerint sem érzékelhető egyébként, hogy a más ágazatokat érintő elbocsátási hullám miatt sokan térnének vissza az egészségügybe a korábbi pályaelhagyók közül.

 Emlékezetes, hogy tavaly számtalanszor tettek ígéretet a kormány tagjai, illetve a szakminisztérium vezetői arra, hogy az idén kiemelt bérfejlesztést hajtanak végre az egészségügyi dolgozóknál. Jelenleg azonban egyelőre csak annyi biztos, hogy illetményük - más közalkalmazottakhoz hasonlóan - egy forinttal sem emelkedik 2009-ben, a jogilag megszüntetett 13. havi juttatást pedig más néven bruttó 180 ezer forintig kapják meg havi bontásban. A fennmaradó összeg után pedig csak részben jár kompenzáció a dolgozóknak.