Nem lesz rendelője a devecseri háziorvosnak? | Weborvos

Az orvosi ellátás Devecserben nem egészségügyi, hanem gazdasági tevékenység.

Dr. Szabó István 1995 óta praktizál Devecserben, ahol a város lakosságának mintegy fele őt választotta háziorvosának. Az iszap saját házát, benne nemrégen felújított rendelőjét is elérte. Ő azonban nem a saját értékeit mentette először, hanem azokon próbált segíteni, akik megsérültek a lúgos árban. Időközben kiderült, hamarosan házát, rendelőjét is lebontják, ám addig is ott fogadja a betegeket. A lakást és az azzal egy épületben lévő, felújított, európai színvonalú rendelőkomplexumot - összesen úgy 200 négyzetméternyi ingatlant - ötször értékelték fel a kormányzati szakemberek, először 17 millióra, végül, apránként fölfelé haladva 26 millióra.

Csakhogy a rendelőt „gazdasági épületnek" minősítették, ezért ennek megfelelően nem jár utána olyan mértékű kártérítés, mint a lakásért. Így a bontást követően az orvos csak otthont kap, de rendelni nem tud hol.

Egy új rendelő felépítése és felszerelése nemcsak több tíz milliós összeg, de - nem utolsósorban a szigorú egészségügyi engedélyezési eljárások miatt - hosszú idő is. Vagyis a doktor és családja a jövőben feltehetően már nem rendelhet Devecserben. A közeli településeken és Ajkán viszont tárt karokkal várják, ám még nem tudni, mi lesz eddigi praxisával, a több mint kétezer beteggel. A helyi vezetés mintha megfeledkezne arról, hogy egy orvosi praxis beteglétszáma nem egy fuvar krumpli, amit bárhová le lehet borítani - ahogyan egy helybéli fogalmazott.

Szabó doktorék nemrégiben nem hivatalos, nem reprezentatív felmérést végeztek 198 helyi lakos körében. Közülük 98 százalék nyilatkozott úgy, hogy szükségesnek tartja: a hatóságok végeztessenek teljes körű vérvizsgálatot a környéken élőknél. A legtöbben lehetőleg független, akár külföldi laboratórium bevonását tartanák célszerűnek. Sokan ugyanis arról számoltak be, hogy bár korábban elvégezték náluk a vérvizsgálatot, az eredményről azonban nem kaptak semmiféle tájékoztatást.

Az pedig, hogy Devecser térségében javulásnak indultak a vérszegénységben szenvedők, nem kedvező jelnek, hanem aggasztó jelenségnek tekinthető - vélik a szakemberek. A vérszegénységet ugyanis elsősorban a vashiány okozza. A javulás tehát feltehetően az iszapban - és a porban - található arzénnak tudható be, mert ez az anyag a vérben vasmegkötő hatást fejt ki. Emiatt vélhető, hogy a térségben szervezett véradások is inkább csak szimbolikus, megnyugtatásnak szánt akciók lehetnek, mert az itt levett vért a gyógyászatban aligha használják fel.

Marad a devecseri háziorvos, a rendelés zavartalan