Nem nőhet az orvosok bére | Weborvos

Legalább 260 milliárd forint kellene az egészségügek évente 25 százalékos béremeléséhez a következő négy esztendőben.

Ezt Páva Hanna, az egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkára mondta annak kapcsán, hogy a héten a kereszténydemokrata képviselők és a parlament egészségügyi bizottsága kiállt az ágazatban dolgozók bérhelyzetének sürgős rendezése mellett.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor kedden szükséges tűzoltásnak minősítette Nagy Kálmán (KDNP) szja-mentességről szóló javaslatát, amellyel 20-40 ezerrel nőne a fiatal orvosok havi 120-140 ezer forintos bruttó jövedelme. Ennek éves kihatása 3 milliárd forint lenne. Az egészségügyi bizottság pedig szerdán arról szavazott, hogy e hónapban kerüljön a parlament elé a Jobbik javaslata az egészségügyben szükséges bérrendezés bevezető lépéseiről.

Az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a közalkalmazotti bértábla szerinti általános béremelést, az adózás ügyében pedig nem az államtitkárság a kompetens - jelentette ki Páva Hanna. Ezért dolgozik az államtitkárság a homogén, életpályacsoportok szerinti jövedelememelés bevezetésén. Ilyen a háziorvosok köre, akiknél a teljesítményeket követő rendszert vezetnének be. Ezek egyike a gondozás, például a folyamatos vérnyomás-ellenőrzés, a páciensek gyógykezelése. Ugyan erre nincs külső forrás, ám ha a beteg nem kerül szakrendelőbe, kórházba, az ott megspórolt pénz átcsoportosítható a háziorvosoknak.

A másik homogén csoport a rezidenseké. Rajtuk úgy próbált segíteni az előző kormány, hogy a hiányszakmát választók alapbérét - a központi költségvetésből - 50 százalékkal emelte. Ennek forrását a kórháznak kell igényelnie a rezidensek kasszáját kezelő Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalból (EEKH). Ám Papp Magor szerint ezt nem teszik meg a munkáltatók, mert bérfeszültséget okoznának a régóta pályán lévő szakorvosok és a pályakezdők között. Páva Hanna elismeri ugyan az indokot, ám jogellenesnek tartja a munkáltatók lépését, hiszen az EEKH-val kötött megállapodásuk erre kötelezi őket.

Elmondta azt is, hogy a szakmai szervezetekkel egyeztetett módon hamarosan módosul a rezidensrendelet. Azt várják, hogy a kórházak és rendelőintézetek vezetői már az egyetemen válasszák ki a rezidenseket, és kössenek munkavállalói előszerződést. Eddig országosan határozták meg, hogy hány fiatalt vehetnek fel a kórházak a rezidensképzésbe, a jövőben azonban a miniszter a megyei igények szerint állapítja meg a keretszámokat, amelyeket a végzős medikusok számához igazítanak. S az államtitkárság tervei szerint már az idén egyszeri hozzájárulást kapnak a rezidensek a képzési költségeikhez. Ennek összegét egyelőre nem árulta el a helyettes államtitkár, csak annyit mondott: arról nem kell majd elszámolniuk.

Aggódik a homogén életpályacsoport-rendszer miatt Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. "Mi, orvosok nem szeretünk egymás rovására előnyt szerezni" - közölte. Úgy tartja: az életpályát leginkább a bér határozza meg, ennek emelése a legsürgetőbb, emellett kiszámítható jövőképet kellene felvázolni az orvosok számára. Akkor talán nem hagynák itt az országot. Az elvándorlás tendenciája nő, tavaly közel 1100 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást, miközben nyolcszázan végeztek az egyetemeken.