Nem utasíthatják el a beteget | Weborvos

A kórházak mellett a sajtó is félreértelmezte az ÁNTSZ átalakított beutalási rendjéről szóló döntést.

A kórházak mellett a sajtó is félreértelmezte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) döntését, aminek értelmében a III. szintű, sürgősségi traumatológiai ellátást kiterjesztette négy újabb kórházra. Az ÁNTSZ döntése értelmében a mai naptól fogva 13 kórháznak van ilyen kötelezettsége, amelyek közül 9 intézmény már korábban is bírt ezzel.

A zavart oka, hogy a beutalási rend változásáról szóló hírt általában a sürgősségi ellátási kötelezettségre értelmezték. A sürgősségi ellátás körében tartozik a infarktus, az agyvérzés, a mérgezés és más súlyos betegségek ellátása is. A Tisztiorvosi Szolgálat azután hozta meg sürgősségi traumatológiai beutalások rendjéről szóló döntését, hogy a közelmúltban egy targoncabaleset áldozata elhunyt feltehetően azért, mert a férfit csak az ötödik egészségügyi intézményben tudták fogadni.

A szolgálat közleménye szerint a biztonságos betegellátás igénye indokolja a traumatológiai ellátás progresszivitási szintjének megjelenítését a beutalási rendben. A korábbi adatok alapján leszűrték, hogy meg kell erősíteni a nyugat- és közép-dunántúli, valamint az észak-alföldi régió III. szintű traumatológiai ellátását, mivel ezeken a területeken nem működött a fent nevezett szint, így előfordult, hogy a betegeket nagy távolságra lévő intézményekbe kellett szállítani.

Ezt követően az ÁNTSZ regionális intézetei megvizsgálták az érintett területeken található egészségügyi intézmények osztályait és négy intézményt (a nyíregyházi Józsa András Kórház, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, a székesfehérvári Szent György Kórház és a szombathelyi Markusovszky Kórház) alkalmasnak találtak a III. szintű, sürgősségi ellátásra.

Így a felsorolt négy kórház csatlakozott a korábbi kilenc intézményhez. (a kaposvári Kaposi Mór Kórház, a debreceni Kenézy Gyula Kórház, a pécsi és a szegedi egyetem traumatológiai klinikája, a Miskolci Megyei Kórház, a Kecskeméti Megyei Kórház, a budapesti Szent János Kórház, a Péterfy utcai Kórház, valamint az egyesített Szent István és Szent László Kórház).

Az ÁNTSZ-nél elmondták, hogy az szükséges eljárások után módosítják az intézmények működési engedélyét, amellyel természetesen együtt jár az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) finanszírozásának változása is, azaz minden, az intézménybe szállított sérült ellátási költségeit fedezni fogja a biztosító.

Dr. Pikó Károly, a nyíregyházi Jósa András Kórház főigazgatója a Népszavának elmondta, hogy Nyíregyházán üdvözlik a változtatást mivel „ez az első lépése az ÁNTSZ-nek az eklektikus egészségügyben, ami világos rendre utal". A főigazgató reményét fejezte ki, hogy a módosítás után világosabbá válnak majd a betegutak. Mint elmondta, csak amiatt aggódik lesz e fedezete az elvégzett munkának. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatójának, dr. Varga Gábor szakmai elismerésnek tekinti a III. szintű besorolást,  s annak ellenére, hogy még nem tisztázottak a részletek, megnyugtatónak tartja az ÁNTSZ közlését a finanszírozási rend kiigazításáról.

A Miskolci Megyei Kórház főigazgatója, dr. Csiba Gábor is elmondta, hogy a bizonytalanságot a pontatlan sajtóinformációk okozták.

Eközben az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül, hogy jelentős eltérések tapasztalhatóak az ország egyes részein a sürgősségi ellátáshoz való hozzájutás lehetőségét tekintve. Így elmondható, hogy bár országosan növekedett a kórházi sürgősségi fogadóhelyek és osztályok száma, de továbbra sem biztosított, hogy a lakosok azonos eséllyel, azonos időn belül jussanak azonos minőségű sürgősségi ellátáshoz.