Nemzetközivé lett a magyar patikapiac

A több mint 200 új gyógyszertár közül alig néhány nyílt vidéki kistelepülésen.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke írásában kifejti, hogy a neoliberális egészségpolitika és Molnár Lajos tudatos tévedései közé tartozik, hogy a gyógyszerpiaci liberalizáció céljaként fiatal gyógyszerészek gyógyszertár-tulajdonlását, a vidéki gyógyszerellátás javítását jelölte meg, és azt ígérte, hogy a növekvő verseny a patikai szolgáltatások szakmai színvonalát fogja emelni. A hivatalos kormányzati propaganda a gyógyszerpiac átalakítását sikertörténetként tálalja. Pedig olyan kockázatos folyamatok indultak el, amelyek sürgős korrekciót igényelnek.

A több mint 200 új gyógyszertár közül alig néhány nyílt vidéki kistelepülésen. Helyette Budapesten és a városok forgalmi centrumaiban létesült a zömük: az összes új patika több mint fele megyei jogú városokban kezdte meg a működését. Nem javult a helyzet a szakmai szolgáltatások terén sem. Az ágazat már eleve munkaerőhiánnyal küzdött, mert a liberalizációt megelőző másfél évtizedben a gyógyszertárak száma 43 százalékkal növekedett, a növekvő kereslettel pedig a szakemberképzés nem tudott lépést tartani.

A jelenlegi gyógyszertár-alapítási láz miatt már nemcsak az új gyógyszertárakban van vészes szakemberhiány, hanem a régebb óta működő patikák sem tudják a tőlük távozó munkatársakat pótolni. A létszámhiány miatt a gyógyszerkészítést egyre kevesebben vállalják, és a patikák számának további növekedésével rövidesen oda juthatunk, hogy a többi szaktevékenységhez sem lesz elegendő megfelelően képzett szakember.