Népbetegség az allergia

Az Európai Unió területén várhatóan minden harmadik gyermek allergiás lesz majd.

Ma Magyarországon - statisztikai adatok szerint - a lakosság legalább negyede légúti allergiás, táplálékallergiában legalább 300 ezer ember szenved, míg sokak életét a bőr különböző allergiás folyamatai keserítik meg. És ne feledkezzünk meg az életminőséget is rontó asztmás tünetegyüttesről sem, mely - a jelenlegi adatok szerint - honfitársaink 3 százalékát sújtja.

Míg az évezred első éveiben még úgy gondolták, hogy az Európai Unió területén minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reálisnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel. És nem csupán a betegek száma nő, hanem az is egyre jellemzőbbé válik, hogy már 1-2 éves gyerekek és 60 éven felüliek is gyarapítják az allergiások táborát.

Ahogy Radeczky Éva allergológus mondja, nem lehet pontosan meghatározni, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Az biztos, hogy a genetikai hajlam, az életmód és a környezeti hatások együttesen felelősek az allergia kialakulásáért, ám mégsem lesz minden azonos körülmények között élő, születetten atópiás - allergiára hajlamos - ember beteg. Ez a tény is jól jelzi, hogy rejtélyes betegséggel állunk szemben.

De hogyan is alakul ki az allergia? Mi zajlik le a szervezetben, aminek aztán különféle kellemetlen tünet lesz az eredménye? Az mindenki számára köztudott, hogy immunrendszerünk védekezése nélkül életképtelenek lennénk, hiszen a védekezőrendszerünk feladata, hogy ártalmatlanná tegye a szervezetünkbe került baktériumokat, vírusokat, gombákat. Ám az antibiotikumok megjelenésével visszaszorultak az emberiséget tizedelő fertőző betegségek, s az immunrendszerünk védőmunkája kevesebb lett, így - a szakemberek feltételezése szerint - felesleges kapacitásait olyan veszélytelen anyagok ellen fordítja, amelyek egyébként teljesen veszélytelenek lennének számára, mint – például - a virágpor vagy a kutyaszőr. Az immunrendszer tehát téves döntést hoz, hiszen veszélytelen anyagokat veszélyesnek ítél, s a helytelen következtetés miatt felesleges védekezésbe kezd: elkezdi az ellenanyag, az immunglobulin E – Ig E – termelését.

Annak ellenére, hogy az allergiás hajlamot a génjeink határozzák meg alapvetően, de - ahogy már szó esett róla - a környezeti hatásoktól függ, valóban betegek leszünk-e. Ez azt jelenti, hogy lehetséges, hogy a génjeinkben hordozzuk az allergiás hajlamot az állati szőrökre, például a nyúl szőrére, ám ha a közvetlen környezetünkben nem lesz nyuszi, akkor az allergiánk sem alakul ki. Csak abban az esetben van esély a betegség felbukkanására, ha nyúl kerül a kertünkbe és naponta kapcsolatba kerülünk az állattal.

Az allergének csoportosítása aszerint történik, hogy milyen úton jutnak a szervezetbe. E felosztás szerint - többek között - vannak olyan allergének, amelyeket belélegzünk, vannak, amelyek rovarcsípéssel jutnak a szervezetbe, akadnak szép számmal étel- és munkahelyi allergének is, de a gyógyszerek is okozhatnak allergiás reakciót.

Ahogy Radeczky Éva mondja, a légúti allergiák a leggyakoribbak és tüneteik a legismertebbek: orrfolyás, szem- és orrviszketés, gyakori tüsszögés zavarja a páciens mindennapjait. „5-10 évvel ezelőtt a pollenallergiások - különösen a többféle virágporra érzékenyek - még kaptak némi szünetet egy-egy újabb típusú pollen megjelenése előtt, mivel a fák, a füvek, majd a parlagfű szezonja között volt némi virágpormentes időszak. Mára azonban egybefolyt a különböző növények virágzásának szezonja - ez a klímaváltozásnak köszönhető - így van olyan allergiás, aki kora tavasztól késő őszig szenved a tünetektől. Aki még nem volt allergiás, de egyszer csak megjelennek nála a megfázáshoz hasonlító tünetek, nagy a valószínűsége, hogy ő is csatlakozott a virágporra érzékenyek táborához.

A tünetektől függően többféle szakorvoshoz - bőrgyógyász, szemész, fül-orrgégész - is fordulhat a beteg, de ha allergológust keres fel legelőször, a kezdeti lépés az, hogy részletesen kikérdezzük a pácienst a panaszairól, a kór családi, életmódbeli előzményeiről, majd allergiavizsgálat következik. Az alkaros bőrteszt eredménye negyedórán belül megvan, bizonyos esetekben - például 3 év alatti gyerekeknél - vérvizsgálatot is végzünk. A diagnózis után megkezdődhet a kezelés, amely egyrészt a beteg felvilágosításából - mivel jár a betegsége, mit tehet ő maga a tünetek enyhítéséért -, másrészt gyógyszeres kezelésből áll. Aki már „gyakorló" allergiás, esetleg hosszabb ideje fennáll a betegsége, annak két dologra mindenképpen érdemes figyelnie. Az egyik az, hogy megelőzze állapotának súlyosbodását: ha tudja, mitől rosszabbodnak a tünetei, igyekezzék azokat a minimálisra csökkenteni. A másik fontos tennivaló, hogy a megfelelő kezelést időben elkezdje. Annak például, aki a parlagfűre allergiás, nem érdemes megvárni a tünetek jelentkezést, hiszen a legtöbb gyógyszer csak néhány napos szedés után fejti ki a hatását.