Népszavazás: 3,3 millió résztvevőt jósolnak

Míg júniusban a megkérdezettek 29 százaléka azonosult a népszavazással, addig idén januárban már 39 százalék tartotta támogatandónak.

Sólyom László köztársasági elnök döntése értelmében március második vasárnapján, 9-én tartják a népszavazást a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a felsőoktatási tandíjról.

A Fidesz egészségüggyel kapcsolatos kérdései: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?" „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január l-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?" „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január l-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"

Mint ismert, Orbán Viktor 2006. október 23-án, az Astoriánál tartott Fidesz-nagygyűlésen jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez. Az eredetileg „hétigenes" népszavazási kezdeményezésben szerepelt a tandíj és a vizitdíj eltörlése, a patikán kívüli gyógyszerárusítás megszüntetése, a kórházak állami vagy önkormányzati tulajdonban tartása, a nyugdíjasok változatlan munkavállalási feltételei, a termőföld kérdése, valamint a kormánytagok felelőssége a költségvetés túllépéséért - a kórházi napidíj eltörlése nem. Ezt később kapcsolták hozzá, más kérdésektől elálltak.

Juhász Ferenc elnökhelyettes, az MSZP népszavazási kampányának politikai koordinátora elmondta, nem lepte meg a szocialistákat a március eleji dátum, ezzel számoltak. Horn Gábor szerint a korai időpont a Fidesznek kedvez, a Fidesz másfél évig kampányolhatott, és eközben több százmillió forintot költhetett el a választók meggyőzésére, míg az SZDSZ számára csak szűk másfél hónap marad, hogy a „nem" voksok mellett érveljen. Az MDF örül annak, hogy rövid lesz a kampány. Csapody Miklós képviselő szerint az MDF álláspontja az, hogy ezeket az ügyeket vissza kell vinni a parlamentbe.

Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányának vezetője elmondta, a nép ítéletet fog hozni egy olyan kormány működéséről, amely folyamatosan az ellenkezőjét teszi annak, amit a választóknak ígér. Az emberek megállíthatják a szociális válság folyamatát és azt a torz politikai gondolkodást is, hogy a hatalom mindent megtehet következmények nélkül. Pokorni Zoltán tegnap arról beszélt, hogy a népszavazás egy új politikai kultúra megteremtésének lehetőségét hordozza, egy tisztább, igazabb politikai korszak első napja lehet, ahol a szavaknak súlya, a tetteknek következménye van, és nem illik hazudni senkinek. A Fidesz alelnöke megerősítette, hogy a referendum túlmutat majd a három konkrét kérdésen. Akkora jelentősége lesz, amekkorát a magyar választópolgárok adnak neki.

Nyakó István, az MSZP szóvivője csúsztatásnak és hazugságnak értékelte, hogy a népszavazással kormányt lehet buktatni. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy a vizitdíj eltörlésével a háziorvosok és a gyermekorvosok bevételei egynegyedével csökkennének.

A kormány elkülönítette a népszavazás lebonyolításához szükséges 4,5 milliárd forintot - jelentette be az államfő döntése után Daróczi Dávid kormányszóvivő.

Az egészségbiztosítási törvény elfogadása után emelkedett azok száma, akik biztosra ígérik részvételüket, és akik jó ötletnek tartják a Fidesz kezdeményezését - adta hírül a Heti Válasz a Nézőpont Intézet január havi felmérését. Emlékeztetőül: míg tavaly júniusban csak a megkérdezettek 29 százaléka azonosult az akkor a választási bizottság és az alkotmánybírák állóháborújában szenvedő népszavazással, addig idén januárban már 39 százalék tartotta támogatandónak. Tekintettel az igen szavazatok magas arányára, a 3,3 millió biztos szavazóval a most vasárnap tartandó népszavazáson a Fidesz kérdései meggyőző fölénnyel nyernének, állítja a Nézőpont.

Tévedett tegnapi tájékoztatóján Tarlós István, amikor arról beszélt, hogy az Albert házaspár több-biztosítós rendszer bevezetése elleni népszavazási kezdeményezése már nem érheti utol a március 9-re kiírt referendumot, de a Fidesz egészségbiztosítási törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezése esetében ez még megtörténhet – tájékoztat a Népszava. Az utóbbi esetben sincs esély arra, hogy március 9-én legyen a szavazás. A parlament február 11-én tartja első ülését, így legkorábban ott dönthetne az újabb referendum elrendeléséről, de valószínű, hogy a többség nem támogatná a kérdést. Ha mégis meglenne a többség, akkor a közzététel utáni 8 napon belül az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni úgynevezett elrendelési kifogással, amint az a vizitdíj, a tandíj és a napidíj ügyében történt. Ez február 19-20-i dátumot jelentene. A választási eljárási törvény szerint a népszavazást akkor lehet az egyébként minimálisan előírt 43 napos időközön belülre is kitűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, de annak idejéig legalább 20 nap van hátra. Az Ab-nek február 18-ig határoznia kellene, hogy a megerősítő népszavazás ügye március 9-én szerepelhessen.