Népszavazás: kűzdelem a jó döntésért

Az Alkotmánybíróság lényegében a hatalom csúcsára került, „a köztársaság fejére nőtt".

Egy-két hónapon belül dönt az Alkotmánybíróság arról a kifogásról, amelyben magánszemélyek megtámadták az Országgyűlésnek azt a novemberi döntését, hogy nem rendelt el népszavazást a több-biztosítós egészségbiztosításról. Az Albert házaspár kezdeményezése ügyében ugyan a szükséges 200 ezernél jóval több hiteles aláírást adtak le, és a parlament korábban döntött is a referendumról, csakhogy ezt megtámadták az Alkotmánybíróságon, és a testület november elején lényegében a folyamat megállításáról határozott.

Az akkori indoklás szerint az Országgyűlés májusban hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási pénztárakról szóló jogszabályt. Tehát olyan ügyben lett volna népszavazás, ami lekerült a napirendről. Ezért az Ab úgy érvelt: teljesült a referendumnak az Országgyűlés döntését befolyásoló funkciója. Mindez a bírák szerint „olyan, jelentős változásnak tekintendő, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát".

 Súlyos problémákat látnak viszont az Ab eljárásában és a parlament novemberi döntésében a kifogást tevő, jogi végzettségű magánszemélyek, Fogarasi József és Galambos Károly. Mint kifejtették, azért mellőzhetetlen a referendum kiírása, mert összegyűlt több mint 200 ezer hiteles aláírás, az alkotmány alapján tehát nincs mérlegelési lehetőség. Azt ugyan lehetne mondani, hogy valamely kérdés időközben okafogyottá vált, de ezt csak az alkotmányban vagy törvényben lehetne szabályozni, és nem az Ab tagjainak megítélésére bízni. Az Ab ugyanis nem alkothat jogot - hívták fel a figyelmet.

Azt is megdöbbentőnek nevezték, hogy a taláros testület jóslásokba bocsátkozott akkor, amikor arra hivatkozott: az új körülmények között nem biztos, hogy a választópolgárok ugyanúgy támogatásukat adták volna a feltett kérdéshez, így nemcsak a jövőbe látásba mentek bele, hanem olyan indokokat is kreáltak az elutasításra, amelyekkel a korábbi kifogást tevők nem is éltek.

Szerintük az Alkotmánybíróság egyetlen jó döntést hozhatott volna: felhívja az Országgyűlés figyelmét, hogy a körülmények változására alkosson szabályt, és addig függessze fel a kérdés tárgyalását. Mivel az Alkotmánybíróság nemcsak jogalkotó és jövőbe látó szerepkört öltött magára, hanem döntéseit még sürgős tárgyalás esetén sem köti határidő, az Ab lényegében a hatalom csúcsára került, „a köztársaság fejére nőtt" - mondták a kifogást tevők.

Márpedig a jogállam a törvények uralmát jelenti és szerintük az Albert házaspár kezdeményezte népszavazást nem lehetne megakadályozni. Arra a felvetésre, hogy ez felesleges milliárdok kiadását jelentené, azt válaszolták: ez lenne a tanulópénz arra, hogy a népszavazás intézménye ne a pártok játékává és parttalan intézménnyé váljon.