Népszavazás után

A 2009-es költségvetési törvény tervezésekor már "puhul" a szigorú álláspont, s megemelhetik az egészségügy és a felsőoktatás támogatását.

A kormány már elkészítette azt a törvénymódosítást, amely a referendum eredményessége nyomán szükségessé váló intézkedéseket tartalmazza - minderről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt az urnazárás utáni percekben a parlamentben.

A voksolás törvényes és szabályszerű volt. A miniszterelnök szerint a részvétel az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult. A nem hivatalos előzetes eredmények szerint érvényesnek kell tekinteni a népszavazást, így a kormány hétfőn reggel haladéktalanul benyújtja a parlamentnek a javaslatokat. A tervek szerint már április elsejétől helyreállhat a vizitdíj, napidíj, tandíj bevezetése előtti állapot. Gyurcsány közölte, hogy azt a bevételt, amit a népszavazás elvont az orvosoktól, a kórházaktól és a felsőoktatási intézményektől, a költségvetésnek nincs módja pótolni, a kormánynak pedig nincs szándékában, hogy ezt megtegye.

A kormányfő parlamenti bejelentése után a kormány elérhetővé tette a miniszterelnök hivatalos honlapján a Horváth Ágnes egészségügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslatot „A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazáson hozott döntések végrehajtásáról". A szöveg szerint a változtatás számos jogszabály módosítását teszi szükségessé: a többi között a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló, illetve az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényből is törlik a vizitdíj és a kórházi napidíj fizetésére vonatkozó szövegrészeket, illetve hatályukat vesztik az egészségpénztárakról szóló jogszabály e két területet érintő rendelkezései is. A népszavazási döntések nyomán benyújtandó új törvényjavaslat - két részlet kivételével 2008. április l-jén lép hatályba.

A törvényben szereplő „haladéktalanul" kifejezés nem kellően pontos, mert nem határozza meg, hogy a kormánynak mennyi időn belül kell teljesítenie a szavazótöbbség akaratát - hívta fel a figyelmet Chronowski Nóra, a Pécsi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője. A szakértő szerint az érintett rendelkezések módosítása nyilvánvalóan előkészítést igényel, ami a kormány, illetve a képviselők feladata, a változtatás haladéktalan megkezdését előíró jogszabályból nem következik azonban automatikusan, hogy sürgősségi eljárásban kezeljék a kérdést. „Ha az Országgyűlés jóváhagyja a szavazás eredménye alapján elvetett törvények módosítását, olyan pénzügyi tárgyú változtatást fogad el, amely mások mellett érinti a vizitdíj kedvezményezettjeit is."

A nagyarányú igenek üzenetét értelmezik a ma megjelent Népszabadságban a szakemberek. Ripp Zoltán történész véleménye szerint a népszavazás tétje inkább az volt, hogy szabad utat kap-e a populizmus Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az utóbbi években számtalanszor elmondta, hogy a reformokkal a társadalmi mentalitásban akarnak korszakváltást elérni, a lépések érdeme tehát több a szakterületeken hozott döntéseknél. Ha valamit a népszavazás megakadályoz, akkor ezt. Bizonyosan vetélkedés kezdődik kormánypártok és ellenzék között abban, hogy a referendum eredményessége esetén ki nyújtja be hamarabb az eltörlésre vonatkozó indítványt. A kormány érdeke is, hogy ez a kérdés lezáruljon.

Babarczy Eszter közíró véleménye szerint sokkal erősebb mozgósító jellege volt ennek a népszavazásnak, mint bármelyik korábbinak 1990 óta, és ez jelentős vereség a baloldalnak. Az eredménynek olyan üzenete van, hogy a jobboldal jelenleg sok embert tud mozgósítani, míg a baloldal erre nem nagyon képes. A másik kérdés: arra szavaztak-e az emberek, hogy szeretnének-e fizetni hozzájárulást az egészségügyi ellátásért, a felsőoktatásért az adónkon vagy a járulékunkon felül, vagy arról, ahogyan ezeket az intézkedéseket bevezették. Az nyilvánvaló és nem meglepő, hogy az emberek nem akarnak fizetni valamiért, ami addig ingyen volt. Ugyanakkor nem tudni, hogy itt arról van-e szó, hogy nagyon sokan nem tudják kifizetni a 300 forintos vizitdíjat, vagy inkább arról, hogy nem értik az intézkedés értelmét. Az a tény azonban, hogy úgy tűnik, az eddigi választások történetében először a vidéki lakosság nagyobb arányban vett részt, mint a városi, azt mutatja, hogy ma van egy olyan réteg Magyarországon, amelyik tényleg nagyon szegény, és a 300 forintos vizitdíj is komoly problémát jelent számára.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy a 2009-es költségvetési törvény tervezésekor már "puhul" a szigorú álláspont, s jövőre megemelhetik az egészségügy és a felsőoktatás támogatását. Addig a kormányzati kommunikáció a Fideszre hárítja majd a felelősséget, ha a háziorvosok vagy az egyetemek felháborodásuknak adnak hangot.

Azt történt, aminek történnie kellett. Magas részvétellel leszavazták a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjnak nevezett felsőoktatási részhozzájárulást. Kevés olyan öntudatos polgár van ugyanis szerte a világban - nemcsak Magyarországon -, aki arra szavazna, hogy ő fizetne azért, amiért idáig nem kellett. Ahhoz, hogy ez másként legyen, csodára lenne szükség. A magyar kormány ezt a csodatételt meg sem kísérelte. Feladta a harcot, bonyolultnak és reménytelennek érezte annak elmagyarázását, miért nem jön ki a magyar egészségügy abból a majd 1,5 ezer milliárdból, amelyet a költségvetés tartalmaz. Ehhez képest a pár tízmilliárdos újabb bevételek valóban csak kis cseppek lehettek volna a nagy egészségügyi tengerben. Az élet felgyorsult a rendszerváltás óta, az egészségügyben mintha lelassult volna az idő. Pedig a költségek itt a tudomány-technika rohamléptékű fejlődésével együtt nőnek, miközben az életkor megnyúlásával mind többen hosszú távon is ellátásra szorulunk. A rendszerváltás elkerülhetetlen, vizitdíj nélkül is – írja a lap.