Népszavazás: változó precedensek

A jövőben tömegével érkezhetnek abszurd kezdeményezések, ami megbéníthatja a parlamenti munkát.

Okafogyottá vált a népi kezdeményezés, a parlamentnek most egy határozatban kellene kimondania, hogy teljesítette a népi kezdeményezésben megfogalmazottakat - fejtette ki a Népszava érdeklődésére Szikinger István alkotmányjogász, utalva az Országgyűlés szeptember 15-i döntésére. Szerinte népi kezdeményezésnek helye lehet olyan esetben is, amikor a népszavazás tiltott, hiszen az előbbi nem vonja el a parlament hatáskörét, nem kötelező egy bizonyos döntés meghozatala. A jelenlegihez hasonló kezdeményezések veszélyét inkább abban látja, hogy a jövőben tömegével érkezhetnek abszurd kezdeményezések, ami megbéníthatja a parlamenti munkát. Lövétei István alkotmányjogász sem tartja logikailag kizártnak, hogy olyan kérdésről induljon népi kezdeményezés, amiről népszavazást nem lehetne tartani.

Mint köztudott, hétfőn a több-biztosítós rendszer ügyében egy már elrendelt referendumot állítottak meg, noha korábban átengedték a kezdeményezést – tájékoztat a Népszava. A testület többségi döntése megsemmisítette azt az országgyűlési határozatot, amelyben a parlament népszavazást rendelt el a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer ügyében.

Időközben - májusban - az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a még februárban elfogadott egészségbiztosítási pénztárakról szóló jogszabályt. Tehát olyan ügyben kellett volna dönteni a népszavazáson, ami már fél éve lekerült a napirendről. Ezért az Ab úgy érvelt: „a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választópolgárok által támogatott célja megváltozott". Mindez a bírák szerint „olyan jelentős változásnak tekintendő, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát".