Népszavazási kezdeményezés újra meg újra | Weborvos

Az Alkotmánybíróság - mivel nem jogalkotó - nem állíthatta volna meg a több-biztosítós rendszerről szóló népszavazást.

Kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz magánszemélyek amiatt, hogy az Országgyűlés november közepén mégsem rendelte el a népszavazást a több-biztosítós egészségbiztosítás, vagyis az Albert házaspár kezdeményezése ügyében. Bár a szükséges 200 ezernél jóval több hiteles aláírást adtak le, és az Országgyűlés korábban el is rendelte a referendumot, csakhogy ezt megtámadták az Alkotmánybíróságon, és a testület november elején lényegében a folyamat megállításáról döntött. Az akkori indoklás szerint az Országgyűlés májusban hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási pénztárakról szóló, februárban elfogadott jogszabályt. Tehát olyan ügyben lett volna népszavazás, ami lekerült a napirendről. Ezért az Ab úgy érvelt: a referendumnak az Országgyűlés döntését befolyásoló funkciója teljesült. Mindez a bírák szerint „olyan jelentős változásnak tekintendő, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát".

Két alkotmánybíró, Trócsányi László és Paczolay Péter elnök különvéleményt fűzött a döntéshez. A magánszemélyek mostani beadványa szerint azonban az alkotmány egyértelmű: ha összegyűlt legalább 200 ezer hiteles aláírás, a referendumot el kell rendelni, nincs mérlegelési lehetőség. Vagyis - állításuk szerint - az Alkotmánybíróság sem állíthatta volna meg a folyamatot, hiszen az Ab nem jogalkotó szerv, és tartania kell magát az alaptörvényhez. Az Országgyűlésnek pedig - mint kifejtették - ugyancsak nem lett volna mérlegelési lehetősége.

Azt a beadványozók is elismerik, hogy a kérdésben hiányzik a pontos szabályozás, hiszen sem az alkotmány, sem a népszavazásról szóló törvény nem részletezi, mit kell tenni akkor, ha a kérdés időközben okafogyottá válik. Ilyen kritériumokat viszont csak a parlament állapíthat meg, vagyis ez esetben az lett volna a helyes eljárás, ha az Alkotmánybíróság felhívja a jogalkotót a mulasztás pótlására, és addig felfüggeszti az ügy elbírálását.

Beadványukban éppen ezért az Országgyűlés immár második, novemberi határozatának megsemmisítését és új eljárásra utasítását kérik az Ab-től. Azt nem tudni, mikor lesz döntés az ügyben.