Nincs egyetértés a járulékcsökkentésről

Fontolgatják a járulékcsökkentés lehetőségét, a fedezetet az egészségbiztosítás kifehérítéséből teremtenék meg.

Arról nincs elképzelés, hogy a munkavállalókat terhelő 29 vagy a munkavállalók által fizetett 15,5 százalékos járulékot csökkentenék. A szakembereknek sincs egységes ötletük arra, hogyan és milyen mértékben kellene az élőmunkára rakódó terhet mérsékelni.

A kormány a fedezetet abban látja, hogy egyre több állampolgárt sikerül bevonni az egészségbiztosításba. Mint arról a lap már beszámolt januártól már utólagosan meg kell fizetnie az elmaradt járulékokat és kamatait annak, aki úgy veszi igénybe az orvosi kezelést, hogy arra nem jogosult. Tavaly több százezer embert sikerült bevonni a járulékfizetői körbe, a kabinet az idei költségvetésben az 1460 milliárdos kiadás mellett kétmilliárdos szufficittel számol.

Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki Zrt. tudományos munkatársa a Népszavának elmondta, súlyosan mérlegelendő kérdés, hogy a járulékcsökkentéssel együtt járó bevételkiesés mennyire aktuális. Szerinte a kétmilliárdos többlet egyébként sem ad drasztikus mérséklésre lehetőséget, inkább csak „kozmetikai" változtatásra elegendő.

Vámosi-Nagy Szabolcsnak, az Ernst & Young Magyarország adó igazgatójának a véleménye szerint aligha tekinthető véletlennek, hogy a kormányzat éppen gondolkodik azon, hogy az élőmunkát terhelő járulékokat csökkentse. Az OECD most tette közzé, hogy a tagállamai között - Belgium után - Magyarországon a legnagyobbak az adó- és járulékterhek, úgy, hogy az utóbbi képviseli a jelentősebb részarányt. A mostani helyzet az, hogy a terhekből a nagyobb rész a munkaadókra hárul, és a munkavállalók fizetnek kevesebbet. Vámosi-Nagy Szabolcs a terhek csökkentését teljesen indokoltnak tartja. Emlékeztetett arra, hogy a kormány számára kedvezőtlenül végződött népszavazás kapcsán világossá vált, a társadalom jelentős része nincs tisztában azzal, hogy az egészségügyi és a nyugdíjellátásra fordított pénzeknek mi is a tényleges forrása.