Nincs kórházi adósságspirál | Weborvos

Székely Tamás nem bánta meg, hogy fölcserélte az OEP-vezéri posztot a miniszterséggel.

Büszke, mert betarthatta ígéretét: az ágazatban költik el az ott keletkezett többletpénzt. Terveket sző a munkaerőgondok megoldására, s bízik a kórházi menedzsmentben. Az egészségügyi miniszter úgy véli, mivel az ellenzék több képviselőjének a támogatásával fogadta el decemberben a parlament az egészségügyi "salátatörvényt", még tart a bizalom. A politikusok és a szakma is tudja, hogy a lehetőségek végső határáig kitart az ágazat jobb pozícióba kerülése mellett, ezért aztán az orvosi kamarával sikerült megfelelő kapcsolatot kiépíteni, közölte.

A gyógyszerészek kamarája hiányolja ugyan, hogy több javaslatuk kimaradt a gyógyszertörvény módosításából az év végén, ám méltányolja a sok évtizedes vágyuk teljesülését: ezután doktori címet kapnak a patikusok, amellyel elismerik egészségügyi tevékenységüket. Pontosan meghatározzák majd az a területet, hol ér véget az orvosi tevékenység és hol kezdődik a gyógyszerészeké. Nincs tökéletes rend, béke és barátság az egészségügyben, ám a gazdasági válság miatt például az ágazat humánerőforrás-kérdését - elsősorban anyagiak híján - nem tudják úgy kezelni, mint azt korábban tervezték. A hárommilliárd forintos európai uniós pályázat, amelyet karácsony előtt hirdettek meg, ugyanis csak tűzoltásra elegendő, hosszabb távon a rezidensek és a szakdolgozók képzésének átalakítása hozhat javulást, ezekkel kapcsolatban hamarosan elkészülnek a jogszabálytervezetek. Felvetésre, miszerint kritikus orvos- és szakdolgozó-hiány már a betegellátást veszélyezteti a kórházakban, azt mondta, ez túlzás. Régóta nem készült ugyanis olyan jellegű felmérés az ágazatban, amelyből pontosan kiderülne, hány és milyen képzettségű orvosra, valamint szakdolgozóra van szükség.

Az egészségügyi struktúra két éve végrehajtott átalakításával közel tíz intézmény és körülbelül ötven kórházi osztály megszűnt. A felszabaduló létszámmal kezelni lehetett volna a problémákat, de ez mégsem sikerült, valóban van elvándorlás az ágazatból. A humánerőforrás kérdése egyébként többkomponensű. A béremelés mellett fontos a munkakörülmények javítása és a dolgozók kompetenciáinak jogi rendezése. Az utóbbi kettőnél a közeljövőben - az uniós forrásoknak is köszönhetően - fontos változások lesznek. A munkaerő-szükséglet felmérése nem egyszerű. Mivel az unió munkaerő-direktívája szerint a heti munkaidő 48 óra, és további 12 órát önként vállalhat a dolgozó, sok szolgáltató csak közreműködők foglalkoztatásával képes ellátni a feladatát. Így sok orvos több intézményben is vállal munkát, ami nehezen követhető. A szakdolgozókról volt felmérésük a kórházi kapacitások 2007-es csökkentése előtt, akkor 107 000 volt a tervezett létszám.

Becslésük szerint jelenleg 2-3 százaléknyi lehet a szakdolgozói létszámhiány, ezen a közmunkaprogrammal is próbálnak segíteni. Az a céljuk, hogy a jelenleg munka nélkül lévő egészségügyi szakképzettségűeket visszacsábítsák, valamint az, hogy gyorsított képzést követően betöltsék a segédápolói munkaköröket. Az orvoshiányt azonban az összes kórházi osztály feltérképezésével lehet csak meghatározni, erre az új gyógyítási minimumfeltétel-rendszer bevezetésével kerül sor. Az ÁNTSZ csak azoknak az osztályoknak ad majd működési engedélyt, ahol megvan a gyógyításhoz előírt létszám, és ezzel együtt megszűnik az ideiglenes működési engedély. Ha egy kórházi osztály nem felel meg az előírt minimális személyi feltételnek, ott azt haladéktalanul biztosítani szükséges, vagy máshová kell utalni a beteget.

Székely Tamás hangsúlyozta, nincs és nem is volt adósságspirál. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével és a Magyar Kórházszövetséggel tavaly készített közös felmérés alapján 2008 volt az első olyan év a rendszerváltás óta, amikor az adósságállomány 6-7 milliárd forinttal csökkent. A 18 milliárd forint többletjuttatás, amelyet az Egészségbiztosítási Alap megtakarításából a karácsonyi ünnepek előtt utalt át az OEP az intézményeknek, sokat javított azok helyzetén. De az intézményi menedzsmentnek is végig kell gondolni, hogy a számára engedélyezett gyógyítási teljesítményvolumen-korlátot mennyire lépi túl. A sürgős eseteket - ezek a beavatkozások 30 százalékát teszik ki - el kell látni, ám a maradék 70 százalék tervezhető ellátás, amelyet a várólistákkal lehet kezelni. A miniszter azt is elmondta, bármilyen egészséget károsító kockázatot nézünk, akár a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a túlsúlyt vagy a mozgásszegény életmódot, az uniós országok sorában hátul kullogunk.

A népegészségügyi programok azt segítik, hogy elmozduljunk erről a pontról. Az új rendszerben is megmarad az egységes, nemzeti kockázatközösség, egyetlen egészségbiztosítóval, de a mostani megyei egészségpénztárak helyett hét regionális alakul. Ez azért lesz jobb, mert ők döntik el, hogy regionális szinten milyen, a lakossági szükségletekhez igazodó egészségügyi struktúrát finanszírozzanak. S talán a csontvelő-transzplantációt leszámítva, regionális szinten legalább egy olyan intézmény van, amely lefedi a szolgáltatások teljes spektrumát. Az átalakítással a lakosság biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos ügyintézése sem szenved csorbát, hiszen az eddigi megyei egészségpénztárak kirendeltségként megmaradnak, sőt, néhány városban és kistérségben újabbak jönnek létre, ahol a tajkártya-kiváltás, a biztosítási jogviszony rendezése, a táppénz- és az EU-kártya-ügyintézés, a közgyógyellátási kérdések megoldhatók.

Székely Tamás büszke arra, hogy az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadásai nominális növekedést tartalmaznak. A 2008. évi kiadási főösszeg vizitdíj nélkül 729 milliárd forint volt, az idén ez 743,8 milliárd. Ebből az következik, hogy amire tavaly költeni lehetett az alapból, arra ebben az évben is meglesz a fedezet, ezenfelül közel 15 milliárdos többlet is rendelkezésre áll.