Nincs több megtakarítási lehetőség | Weborvos

Amikor az országban súlyos forráshiány van, akkor sem szakmailag, sem a betegek szempontjából nem indokolt a javaslat.

Százhúsz esztendős a hazai társadalombiztosítás. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter törvényével Magyarország a világon harmadikként csatlakozott a szolidaritás elvén működő rendszerhez. Ennek apropóján interjút közöl a Magyar Hírlap Cser Ágnes szakszervezeti vezetővel, az OEP egykori főigazgatójával és Gilly Gyula egészségpolitikai szakértővel, akik a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal tagjai is.

Annak kapcsán, hogy a Semmelweis-terv megerősítené a tb-t, az új alaptörvény viszont szóba sem hozza, Gilly Gyula közölte, az eddigi tb-privatizációs kísérletek alapján aggályos, hogy az új alaptörvény nem ad megfelelő alkotmányos védelmet az egységes, szolidaritáselvű társadalombiztosítás rendszerének. Ami a Semmelweis-tervet illeti, nehezen érthető, miért kell a létező OEP-pel, megyei egészségpénztárakkal, tisztiorvosi szolgálattal párhuzamosan kilenc-tíz önálló költségvetési szervet létrehozni. Továbbá elképzelni sem tudja, hogy hol vannak, egyáltalán léteznek-e azok a szakemberek, akik az igazgatóságokban az egy-másfél milliós nagytérségi populáció ellátását szerveznék.

Szerinte gyors megoldás híján az a veszély is fenyeget, hogy mire lesz elegendő ellátásszervező, nem lesz orvos és ápoló. Ráadásul akármilyen politikai váltás esetén könnyen és akár egyenként is lehet privatizálni a szervezeteket, amelyek végső soron az egészségbiztosítási alap elköltése feletti kontrollt gyakorolják, emlékezzünk csak az előző kormány több-biztosítós törvényére. Lehet, ez az alapvető rendszerbiztonsági kockázat elkerülte az alkotók figyelmét.

Cser Ágnes közölte, amikor az országban súlyos forráshiány van, akkor sem szakmailag, sem a betegek szempontjából nem indokolt a javaslat. Véleménye szerint haladunk abba az irányba, hogy a nyugdíj-biztosítási, valamint az egészségbiztosítási alap a költségvetés „pufferja" legyen. Éppen ezért szüntették meg a tb önálló járulékbehajtási jogát, és tették áttekinthetetlenné az elszámolást. Ez nem most kezdődött el. Volt olyan a kilencvenes években, amikor pozitív egyenleggel zárt az alap. Egy korábbi döntés szerint háromszázmilliárdos vagyonjuttatással kellett volna ellátni a tb-t ahhoz, hogy kipótolja a hiányzó összeget, azonban semmi nem lett belőle. A tb-nek egyébként mindenhol van saját vagyona, és abból bevételre tesz szert. Ha pedig jól gazdálkodik, gyarapszik a vagyon.

A teljes interjú a Magyar Hírlap Online-on