Nincs többé abortusz?

Ha a magzatot az alkotmány az emberi életet általában megillető védelemben részesíti, annak akarva-akaratlanul súlyos következményei lesznek.

Garanciákat kaptunk a Fidesztől arra, hogy a magzati élet védelmének elve is szerepelni fog az új alkotmányban – nyilatkozta korábban Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Vagyis: a párt álláspontja szerint az alaptörvény mondaná ki, hogy „a magzat emberi élet, és a fogantatásától kezdve védelem illeti meg". Semjén úgy véli, ez egy elvi deklaráció, míg „konkrét törvénymódosításnak (...) nyilvánvalóan akkor lesz realitása, ha a társadalom többségének a véleménye is változik ebben a kérdésben". A politikus nyilván az abortusz szabályozására utalt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök már korábban világossá tette: szigorításról szó sem lehet, mert az széles rétegek ellenérzését váltaná ki. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű - írja a Népszabadság Ha az élet a fogantatással kezdődik, nincs többé abortusz című cikkében.

Ha a magzatot az alkotmány az emberi életet általában megillető védelemben részesíti, annak akarva-akaratlanul súlyos következményei lesznek. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis éppen húsz esztendeje figyelmeztetett: „Alapvetően más jogi helyzet keletkezik attól függően, hogy a magzat jogalany-e, vagy sem. A két lehetséges értelmezés jogi következményei egymást kizárják".

Ha „a magzatnak alanyi joga van az életre és méltóságra, akkor ez a jog nem különbözhet bármely más ember élethez és méltósághoz való jogától, azaz az anya alapjogaival is ugyanúgy állítandó szembe, mint a már megszületett emberek esetében" - magyarázta a testület az abortusz alkotmányellenességének megállapítását célzó beadványok kapcsán. Az AB ugyanakkor óvakodott attól, hogy a magzat jogi státusáról az alaptörvény értelmezése alapján döntsön, csupán jelezte: a szabályozás legcélszerűbb módja az lenne, ha ezt az alkotmány határozná meg.

A magzatra ma is kiterjed az állam intézményes életvédelmi kötelessége, s maga is helyesli, hogy a meg nem született gyermek rendelkezzék bizonyos jogokkal - hangsúlyozza Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter. Ám ha a meg nem született gyermek az alkotmány szerint emberi lénynek minősülne, az számos jogterületet érintene, tehát korántsem elvi kérdésről van szó. Az emberi élet ugyanis olyan jogon kívüli érték - emlékeztet Bárándy az AB-nek a halálbüntetés eltörléséről szóló határozatára -, amellyel a jog csak egyet tehet: feltétlen védelemben kell részesítenie, s ez azt jelenti, hogy minden ettől eltérő szabályozás alkotmányellenes.