Nőhet a halálozási arány a válság miatt | Weborvos

A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a gazdasági válság hatására nőhet a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás aránya.

Kiss Róbert Gábor, az MKT főtitkára közölte, a pszichoszomatikus stresszről már kimutatták: negatívan befolyásolja az infarktus és a szélütés előfordulását. Hozzátette: mindez még nem mutatkozik meg a statisztikákban, de a jövő év elejétől már tapasztalható lehet a változás. Megállapítását korábbi adatokra alapozta, amelyek szerint a második világháború alatt és az azt követő időszakban készült felmérések szintén negatív változást mutattak ezen a területen. A szív- és érrendszeri betegségek világviszonylatban évtizedek óta vezető halálokként szerepelnek.

Merkely Béla, az MKT leendő elnöke elmondta: míg a hazai lakosság 51 százaléka hal meg szív- és érrendszeri megbetegedésekben, addig ez az arány az Európai Unió országaiban csupán 30-31 százalék. Merkely Béla hozzátette: a 65 év alatti populációt tekintve a koszorúér-betegség által okozott halálozás aránya az európai átlag két és félszerese.

A Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottsága elnökének adatai szerint hazánkban kívánnivalót hagy maga után az emberek egészségi állapota. Józan Péter szerint az erre vonatkozó bizonyítékokat a magas halálozási arányok és a kedvezőtlen életkilátások adják. Felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban a halandóságot, illetve a születéskor várható élettartamot tekintve mindig a „sereghajtók" közé tartoztunk, amely elsősorban az ország gazdasági elmaradottságával magyarázható. A rendszerváltást követően is negatív változás jellemezte az országot. 1994 volt a fordulat éve, hiszen a halálozások száma az 1993. évi 150 ezerről 2008-ra 130 ezerre csökkent, a születéskor várható élettartam pedig 4,3 évvel emelkedett. Az élettartam e nagyszámú hosszabbodásnak felét a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják. Ez alapján az MKT szerint másfél-két évtized alatt a várható élettartam elérheti a jelenlegi uniós átlagszintet.

A gazdasági és társadalmi válság azonban ledöntheti az eddigi pozitív mutatókat. Kiss Róbert Gábor úgy véli: átmenetileg romlani fog a megbetegedések száma, vagy legalábbis a javulás üteme lassul majd a következő egy-két évben. Tovább ronthatja helyzetünket, hogy az egészségközpontú életvitel kialakulása elsősorban csak a felső és a középosztályban figyelhető meg. Az egészségtudatos magatartás terjedése azonban a több ezer családra jellemző nehéz anyagi körülmények növekedése fényében nem várható.

A liberális-szocialista egészségügyi reformok következtében egyre több az olyan szívcentrum, ahol csaknem három-négy hónaposra duzzadt a várólista, s ez veszélyezteti a betegek gyors ellátását. Jelenleg tizenhat szívkatéteres labor működik az országban, ezek közül tizenegy üzemel huszonnégy órás rendszerben. Az MKT szerint a területi lefedettség jónak mondható, de akad még néhány fehér folt. Gyula és környéke például ilyen, hiszen Szegedtől és Debrecentől is messze, körülbelül száz kilométerre található. A szakmailag ideálisnak tartott távolság maximum hatvan kilométer, ugyanis a mentő ekkora utat képes még időben megtenni. A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a szívinfarktus szívkatéteres gyógyítását a teljes lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és biztosítani kell a korlátmentes finanszírozását.